|
Pedagógiai program (2009)
Az Ács Mihály Alapfokú Művészetoktatási
Intézmény Pedagógiai Programja
Acsád, 2009
Bevezetés
Az Ács Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény intézményelődje, annak történeti áttekintése
Iskolánk intézményelődje a Minerva Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, amely 2004 szeptemberében kezdte meg működését.
Az iskola azon tanulók részére jött létre, akik eddig földrajzi illetve szociális helyzetükből adódóan nem vehettek részt alapfokú művészetoktatásban.
A települések önkormányzatai, pedagógusai, tanulói és a szülők örömmel nyugtázták, hogy lakóhelyükön megvalósulhat a korábban csak városban elérhető alapfokú művészetoktatás úgy, hogy sem a szülőkre, sem az önkormányzatokra megerőltető anyagi teher nem hárul.
Ez év szeptemberétől jelenleg az alábbi telephelyeken és művészeti ágakon folyik az oktatás:
Acsád, Kossuth L. u. 1.
Oktatott művészeti ágak:
zeneművészet (furulya, klarinét, fuvola, szaxofon, gitár, zongora)
képző- és iparművészet (kézműves)
Nemescsó, Péterfy S. u. 37.
Oktatott művészeti ág:
zeneművészet (furulya, klarinét, fuvola, szaxofon, kürt, trombita, harsona, tuba, hegedű)
Kőszeg, Árpád tér 1.
Oktatott művészeti ág:
táncművészet (néptánc, társastánc)
Kőszeg, Hunyadi J. u.10.
Oktatott művészeti ág:
táncművészet (néptánc, társastánc)
Vát, Magyar L. u. 21.
Oktatott művészeti ág:
képző- és iparművészet (kézműves)
Sorkifalud, Kossuth L. u. u. 77.
Oktatott művészeti ágak:
képző- és iparművészet (kézműves)
zeneművészet (furulya, klarinét, fuvola, szaxofon, kürt, trombita, harsona, tuba, hegedű)
Szombathely, Szent L. király u. 9.
Oktatott művészeti ágak:
képző- és iparművészet (kézműves)
zeneművészet (furulya, klarinét, fuvola, szaxofon, kürt, trombita, harsona, tuba, hegedű, gitár, zongora, magánének)
táncművészet (néptánc, társastánc)
A zeneművészet, a képző- és iparművészet, táncművészet művészeti ágakat az 1998-ban Dr. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter által az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. /VI.10./ MKM rendelet 3. paragrafusának /3/ bekezdése alapján kiadott, a ROMI-SULI Könyvkiadó által megjelentetett tantervi program alapján tanítjuk.
Telephelyeink az önkormányzati és evangélikus egyházi iskolák, illetve oktatási tevékenységre alkalmas evangélikus gyülekezeti házak épületeiben kapnak helyet, ahol a tantermeket és egyéb helyiségeket az adott intézménnyel kötött bérleti szerződés alapján a fenntartónk, a speciális tárgyi feltételeket és a pedagógusállományt iskolánk biztosítja.
Fenntartónk a finanszírozást a művészeti képzésre vonatkozó állami normatíva ill. egyéb támogatások (alapítványi, szponzori hozzájárulások), svájci, ausztriai testvérgyülekezetek adományinak, ill. pályázatok felhasználásával oldja meg.
Eddigi eredményeink
Tanulóink rendszeresen szerepeltek iskolánk és a települések intézményei által szervezett rendezvényeken (koncerteken, kiállításokon). Tanáraink és tanulóink a települések lakosságával együtt rendszeresen részt vettek a karácsonyi és a tavaszi ünnepkörhöz tartozó jeles napok megünneplésében. Kialakítottuk a komolyzenei rendezvények, valamint a képző- és iparművészeti kiállítások helyét a települések kulturális rendszerében. Növendékhangversenyeink látogatottsága figyelemreméltó, a közönség az előadást gyakran a fellépő tanulóknak és tanáraiknak rendezett kis fogadással viszonozta.
A 2005/2006-os tanévben egyik klarinétos növendékünk két elismerésre méltó eredményt - és vele iskolánknak dicsőséget - is szerzett: a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola által szervezett Sistrum versenyen arany minősítést ért el, majd sikeresen felvételizett a szombathelyi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola klarinét szakára.
Tárgyi és személyi feltételek
Épületeink, tantermeink, taneszközeink, felszereléseink állaga, színvonala, valamint személyi állományunk összességében megfelelőnek minősíthető.
/Jelen pedagógiai és helyi tantervi programunk bevezetéséhez a tárgyi, felszerelési és eszközjegyzéket, az 1.sz. melléklet tartalmazza./
Az iskola átalakításának, átszervezésének okai és időzítése
Fenntartónk 2005. augusztus 5. napjától az Ács Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézményt megalapítja. Az így létrejött iskola ugyanazt a közoktatási feladatot látja el valamennyi telephelyén, mint a megelőzőkben a Minerva Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Egyedüli módosulást az jelent, hogy a 2005/2006. tanévtől az Ács Mihály Alapfokú Művészeti Intézmény Nemescsón, Kőszegen új telephelyeket létesít, ahol megkezdi az alapfokú művészetoktatást. Az új intézményünk székhelyének kiválasztása új működési engedély megszerzését teszi szükségessé, az új és a már korábban működő telephelyekre egyaránt. Ehhez 2005. szeptember 1. napjától be kell vezetnünk jelen Pedagógiai Programunkat, mely a kt. 48 § /8/ alapján készült.
PEDADÓGIAI PROGRAM
Az Ács Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény elnevezése
Az acsádi székhelyű Ács Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény elnevezése az iskola alapvető célkitűzésének kifejezője. A névadó megválasztása utal azon törekvésünkre, mellyel a növendékeket a nemzet, azon belül is a szűkebb szülőhaza kulturális és történelmi hagyományainak tiszteletére, szeretetére és ápolására igyekszünk ösztönözni. Ács Mihály a XVII-XVIII. század fordulóján élő nemescsói evangélikus lelkészként, énekszerzőként és énekeskönyv- valamint imakönyv-szerkesztőként ezen törekvésünk megvalósításához megfelelő példakép.
Az Ács Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az egyes művészeti ágak oktatásán túl a sokoldalúan képzett, harmonikus személyiség kialakításában kíván együttműködni a szülői házzal, illetve az oktatási intézményekkel.
Az Ács Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény székhelyének és telephelyeinek kapcsolata
Célunk, hogy a környékbéli falvak diákjai a nagyobb városokban élő kortársaikkal megegyező eséllyel jussanak el művészeti oktatási intézménybe. Délutáni művészetoktatásban való részvételre szintén lehetőségük van, csakhogy a művészeti képzés szolgáltatásának eléréséhez utazásra lennének utalva. Alsó tagozatos korú gyermekeket szüleik természetesen nem engedhetnek autóbusszal délutáni oktatásra. Ugyanakkor kevés szülő áldozhatja idejét és pénzét arra, hogy heti rendszerességgel kisgyermekét a városba kísérje.
A városokhoz kapcsolódó, centralizált típusú kulturális-oktatási központok kialakulása, léte évszázadok óta létező társadalmi problémáink egyike. A több évszázados tendenciával szemben kívánunk fellépni. Hiszünk és bízunk abban, hogy a vidéki gyermekek művészetoktatásban való részvételének lehetősége biztosítandó és biztosítható; hogy a vidéken való születés nem zárhat el egyetlen gyermeket sem lehetőség hiányában tehetségének kibontakoztatásától, vagy egyszerűen belülről fakadó művészi-esztétikai hajlamainak, igényeinek, élményeinek megvalósításától.
Ugyanakkor szükséges a vidéki telephelyek működésének összeegyeztetése. Ezt a feladatot földrajzi, közlekedési és egyéb adottságai folytán Acsádon kívánjuk ellátni.
Szeretnénk megteremteni a zene, képző- és iparművészet, táncművészet művészeti ágakban működő tanszakok együttműködésének feltételeit és állandó munkakapcsolatát. Szándékunk szerint ilyen módon biztosítható tanítványaink globális művészetszemléletének kialakulása és megalapozása, továbbá intézményünk szerves részvétele a térség kulturális életében.
Az Ács Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetési struktúrája és működési elvei
Igazgató
Az intézmény élén az igazgató áll. Az iskola irányításáért, működéséért az igazgató a felelős. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg.
Szülői munkaközösség
- Az iskola legaktívabb szülőiből alakult szervezet.
- A szülői munkaközösség segíti, koordinálja az iskola rendezvényeit, művészeti csoportjait, a különböző telephelyeken külön-külön megalakulva képviseli az iskolát helyi fórumokon, civil szervezetek között, propagálja az iskola nevelő-oktató tevékenységét.
Alapítvány
- Az iskola fenntartójaként biztosítja a zavartalan működést.
- A támogatások célja közt szerepel a tehetséges, de hátrányos helyzetű tanulók jó minőségű hangszerhez való juttatása tehetségük kibontakoztatása érdekében, valamint különböző kiadványok megjelenésének segítése.
Az iskola munkarendje, tanítási órák, tanév rendje
- A tanulók óráit úgy kell beosztani, hogy azok ne ütközzenek közismereti iskolájuk tanítási óráival. Főtárgyi órák beosztásánál ügyelni kell arra, hogy a távolabb lakó tanulók órái - ha lehetséges - csatlakozzanak a kötelező tárgyi órákhoz.
- A csoportos oktatásnál 2 vagy 3 óra időtartamú foglalkozásokat szünet közbeiktatásával kell megtartani, de az alkotó folyamatok és próbák folyamatossága érdekében a csoportos órák oktatási ideje összevonható. A 2x30 perces és a 2x45 perces foglalkozások 60, illetve 90 percben összevonhatók.
- Az iskola nyitva tartása 8 - 21 óráig tart, ebből az oktatás általában 13 órától 20 óráig zajlik, de a 18. életévüket betöltött tanulók 21 óráig még megkaphatják tanóráikat.
- A tanév tanítási időbeosztását az oktatási törvény 52. paragrafusának 17. pontja az iskola hatáskörébe utalja. A tanév rendjében kell meghatározni a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdő és befejező napját. Az iskola - a tanév rendjében meghatározottak figyelembevételével - éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat.
Művészeti ág, tanszak, tantárgy
Az Ács Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja három művészeti ág, a zeneművészet, képző- és iparművészet, táncművészet tevékenység- és tantárgyrendszerét tartalmazza. Az egyes művészeti területek külön-külön szuverén tevékenységi formákat, tanszakokat, tantárgyakat, technikákat, interpretálási eszközöket foglalnak magukban. Ezeknek pontos megnevezését és rendszerét az Alapító Okirat tartalmazza.
Az átjárhatóság kérdéséről
A művészeti ágakon belül, de az egyes művészeti területek között is sok a közös vonás, de ugyanakkor a különbségek meghatározóak. A közös vonások pl.: a nevelési lehetőségek megvalósíthatósága; a művészetek hatása a személyiségre, a közösségre; az alkotó fantázia kibontakoztatása; a tehetségnevelés; az önmegvalósítás. De mindez más-más eszközrendszerrel történik. Az egyes hangszerek között (pl. a fúvós hangszerek) kevés az átjárhatóság, vagy az egyiket, vagy a másikat kell választania a tanulónak, hogy kellő alapossággal elsajátíthassa a játéktechnikákat, kifejezési eszközöket. Azonban mégis találkoznak, integrálódnak az egyes hangszerek a kamarazenében, zenekarban, a közös zenélésben. Vannak olyan tehetséges, sokoldalú tanulóink, akik több hangszer vagy több művészeti ág tanulására alkalmasak, képesek. Ők a két vagy több tanszakosak, az "átjárók", akiket a törvény csak egy tanszakon finanszíroz. Úgy tapasztaljuk, egyre több azoknak a tanulóknak a száma, akik szeretnék több művészeti ágban tehetségüket kibonakoztatni.
Hagyományrendszer
Az iskola akkor tud egy település vagy város életében teljes körűen működni, ha az oktatáson-nevelésen túl felvállalja a település kulturális értékeinek, hagyományainak őrzését és folytatását. Minden közösségnek, településnek az évtizedek, évszázadok során megvoltak a maguk hősei, rendkívüli emberei, példaképei, közösségei, akik tudásukkal, tehetségükkel, áldozatvállalásukkal vagy művészetükkel hozzájárultak az életfeltételek, az életminőség javításához, a szellemi élet fejlesztéséhez, a kulturális értékek gyarapításához.
Az iskola önmaga is a hagyományteremtés fontos bázisa: egyfajta szellemiség megteremtésével, névfelvételével, kulturális szokások kialakításával.
Kollégáink többéves fejlesztő, építkező tevékenységükkel, szellemiségükkel mindig is törekedtek hagyományokhoz csatlakozni, másrészt új hagyományokat teremteni. Így évről-évre visszatérő hagyományőrző rendezvényeink a karácsonyhoz, a húsvéthoz, a farsanghoz, az anyák napjához, a jeles napok népszokásaihoz kapcsolódnak. Hagyományaink közé tartozik az iskolai ünnepélyek, művészeti világnapok, tehetséggondozó szaktáborok évenkénti megrendezése. A régió lakosságának evangélikus vallású többsége és a névadó személye egyaránt indokolja, hogy az egyházi rendezvényeken, istentiszteleteken történő zenei szolgálat szintén szerepeljen az iskola tevékenységében.
Iskolánk szerepe a kulturális életben
A művészeti oktatás-nevelés sajátosságaiból adódóan iskolánk művészeti működése soha nem korlátozódhatott kizárólagosan az adott oktatási helyszínen folytatott tevékenységre. Mindig is arra törekedtünk, hogy nevelési eredményeink minél szélesebb körben ismertek legyenek, a kulturális életet gazdagítsák.
Alapvető feladatunknak tekintjük, hogy a művészetek és a kultúra irányában elkötelezett embereket neveljünk. Csak a belső igény, aktivitás teremtheti meg egy település kulturális, művészeti életének alapjait. Érdeklődés és közönség nélkül nincs kulturális élet, kultúra és hagyományápolás nélkül pedig életképtelen a nemzet.
Iskolánk megalapozója az általunk ellátott terület fejlődő kulturális életének, és példaként szolgál arra, hogy kisebb községekben is lehet önálló kulturális arculatot és életet teremteni. Együtteseink, zenekaraink, műhelyeink egyaránt szolgálják az oktatást, az amatőr művészeti mozgalmat, a közművelődést, a művészeti életet. Ez irányú törekvéseinket, célkitűzéseinket csak az általános iskolákkal és a kulturális intézményekkel és az evangélikus egyházzal kialakított jó együttműködéssel tudjuk megvalósítani.
Iskolánk által a tanulóknak nyújtott támogatás
- Teljes tandíjmentesség.
- A hangszeres oktatásban a hangszereket a tanulók ingyen kölcsönözhetik az iskolától.
- A tanulók fellépésre történő utaztatásának (ha az a tanidőben és tanulmányi célok megvalósítása érdekében történik) költségeit az iskola vállalja át.
Szolgáltatásaink:
- Biztosítjuk a tanulók részvételét országos tanulmányi versenyeken, cserekapcsolatokban, fesztiválokon, kurzusokon; különböző alapítványok segítségével hozzájárulunk a szakmai táborok, külföldi szakmai gyakorlat költségeinek mérsékléséhez.
- Fúvós hangszerek kölcsönzésével segítjük a tanulók hangszeres tanulmányait.
- Rendszeresen, ingyenesen vagy önköltségesen karbantartjuk a hangszereket.
- Kották, tankönyvek, művészeti könyvek kölcsönzéséhez könyvtár áll rendelkezésre.
- Kazetták, videofelvételek tanulmányi célú másolását vállaljuk.
Könyv- és zeneműtár, fonotéka
Az iskolai könyv-, kotta-, zeneműtár fonotéka gyűjteménye (továbbiakban: könyvtár) az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyságát szolgálja. A könyvtár szerepe különösen felértékelődött napjainkra, mivel a kották, zeneművek árai lassan lehetetlenné teszik a tankönyv szerepét betöltő kották beszerzését a családok számára.
Az iskolai könyvtár a fenntartó alapítvány által átadott nagy mennyiségű kottának és szakmai könyvnek köszönhetően megfelel a szakmai követelményeknek, s megközelítőleg rendelkezik a hangszeres és elméleti tantervi programokban meghatározott művekkel. Még elmaradás van szerzői katalógusok, műjegyzékek, művészeti területen képző- és iparművészeti albumok, reprodukciók, összkiadások beszerzésében. Ugyancsak törekednünk kell a fonotéka fejlesztésére.
Iskolánk kapcsolatrendszere
Az Ács Mihály Alapfokú Művészeti Intézmény kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik.
A kapcsolattartás és együttműködés meghatározó területei és intézményei:
- Fenntartó
- Megyei Pedagógiai Intézet
- Oktatási Minisztérium
- Az országos szakmai és művészeti szervezetek, kiemelten a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége, a Magyar Zenei Tanács
- Térségünk oktatási és kulturális intézményei, művészeti szakközépiskolák, főiskolák
- A szülők szervezetei
- Kulturális, művészeti egyesületek, civil szervezetek
Testvériskolai és cserekapcsolatok:
- Móra Ferenc Általános és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Répcelak
- Bartók Béla Zeneiskola, Szombathely
- Budaker Gusztáv Zeneiskola, Kőszeg
- Zeneiskola, Körmend
Kapcsolatainknak, a szakmai együttműködésnek, tapasztalatcseréknek mindig nagy jelentőséget tulajdonítunk. Különösen fontosnak tartjuk a telephelyeinknek otthont adó általános iskolákkal való kapcsolattartást, együttműködést.
Fejlesztési feladatok:
A képző- és iparművészeti valamint a táncművészet művészeti ágak cserekapcsolatainak létesítése.
Helyi Tanterv
Nevelési Programunkban megfogalmaztuk a művészeti nevelés általános célkitűzéseit, az egyes művészeti területek cél- és feladatrendszerében az általános nevelési elveket. Helyi Tantervi Programunkban az adott tantárgyra, hangszerre, művészeti tevékenységekre vonatkozó célokat, feladatokat határoztuk meg. Minden tantárgy, tevékenységi forma eszköz- és kifejezőrendszerében specifikus és egyedi, de eredményében, megvalósulásában az általánosat is tükrözi.
Az Ács Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény alapelvei, cél- és feladatrendszere
Iskolánkban a célok, feladatok és eredmények megvalósításának és megvalósulásának egységéről beszélhetünk. Ezért a Pedagógiai Programunkban kifejtett cél- és értékrendszer egyben iskolánk ars poeticája.
Iskolánk művészeti nevelésének szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében
- Az Ács Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja az alapfokú művészetoktatás három szakaszának - előképző 1-2. évfolyam, alapfok 1-6. évfolyam, továbbképző 7-10. évfolyam - tervezésekor, a tanszakok követelményeinek meghatározása során figyelembe vette a tanulók életkori sajátosságait.
- A pedagógiai tevékenység egész folyamatát, annak tartalmát, szervezeti keretét és módszerét az általános életkori sajátosságoknak a figyelembevételével tervezi és irányítja annak érdekében, hogy eredményesen segítse elő a személyiség fejlődését.
- Az azonos korcsoportba tartozó tanulóknál az életkori sajátosságokon alapuló közös fejlődés-lélektani jellemzők általános viszonyítási alapot jelentenek, amelytől az egyének számos tényező (adottságok, környezeti hatások, tevékenységi formák) következtében egyedi vonásaikban (értelmi, érzelmi, érdeklődési, mozgási, akarati, tanulási, kapcsolatteremtési tulajdonságok szerint) eltérnek egymástól.
- A művészeti tevékenység - mint minden tevékenység - magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, képző- és iparművészetben, táncművészetben ötvöződnek.
- Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség.
- A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői.
- A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez.
- A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.
A művészeti tevékenység, mint minden emberi tevékenység magában hordozza az ember személyiségformálásának lehetőségeit. A művészetnek, mint emberi produktumnak legfőbb értéke, hogy az emberhez, az emberről szól.
Alapvető célkitűzésünk, hogy a művészeti oktatás-nevelés sajátos lehetőségeivel, eszközeivel, konkrét művelésével harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív és kulturált embereket neveljünk.
A művészetoktatásban rejlő személyiségfejlesztő, értékteremtő tulajdonságok, készségek kialakításával, elsajátításával el kell érni, hogy a tanulók:
- sajátos, speciális művészeti ismeretekkel, készségekkel rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik a tanulás során rendszeresen alkotó művészeti tevékenységgel, az interpretálással együtt járó pozitív élmények átélését, mint az alkotás és a siker örömét, a szépség, az esztétikum katartikus átélését.
- olyan magatartási attitűdökkel és szokásokkal rendelkezzenek, amelyek biztosítékot jelentenek arra, hogy a tanulókban kialakult a művészetek befogadása, értése, művelése iránti nyitottság. Az esztétikai érzékenység nem szakad meg az alapfokú művészeti tanulmányok befejezésével, hanem felnőtt korban is kulturális igényükké, életmódjukká válik.
A művészetoktatás a nevelés eszközrendszerével hozzájárul:
- olyan társadalmi feladatok, társadalmi egészségügyi problémák, kérdések megoldásához, mint a fogyatékos ill. személyiségzavarral küszködő gyermekek nevelése, beilleszkedése,
- a zene- és művészetterápia eszközeivel a gyermekek személyiségzavarainak leküzdéséhez, gyógyításához a gyermekek preventív neveléséhez, pl. bűnmegelőzés. (Yehudi Menuhin: "A terroristák nem a zeneiskolásokból lesznek!")
Az Ács Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény célja:
- A művészetoktatásban, nevelésben résztvevő tanulók képességeinek fejlesztése, a diákok befogadóvá tétele, személyiségük formálása, beilleszkedésük segítése.
- A kiemelkedően tehetséges tanulók felkészítése a továbbtanulásra.
- A tanulók felkészítése művészeti alapvizsgára illetve művészeti záróvizsgára.
- Nemzeti, művészeti kultúránk értékeinek megismertetése.
- A nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulókban az identitástudat, hagyománytisztelet erősítése.
- Az egyetemes művészet legjellemzőbb, legnagyobb hatású értékeivel, alkotásaival való megismertetés.
- Alapozza meg szűkebb és tágabb környezetünk esztétikumának, kulturáltságának megismerését.
A művészetoktatás feladatai:
- Segítse elő a művészeti területekhez kapcsolódó kommunikáció és metakommunikáció megismerését, megértését, a tanulás és alkalmazni tudás révén a kulturált magatartás, a társadalmi kapcsolatteremtés, az együttműködés és a párbeszéd kialakulásának képességét.
- Segítse elő a harmonikus életmód kialakulását, a szabadidő kulturált eltöltését.
- Alakítsa ki az önálló felnőttkorra a kiegyensúlyozott családi élet igényét, melynek egyik pillére lehet a művészetszeretet.
- Készítse fel a felnövekvő generációt a művészetek szeretetének és művelésének a gyermeknevelésben betöltött szerepének tudatosítására - gondolunk itt, pl. a családi kamaramuzsikálásra, családi kamaraszínházra (betlehemes), családi táncház-látogatásra.
- Járuljon hozzá a művészeti területek különböző speciális ismereteinek megértéséhez, elsajátításához, és cselekvő alkalmazása révén az eredményes tanulás, a gyakorlás sajátos módszereinek, technikáinak elsajátításához, az akusztikus, vizuális, motorikus emlékezetbe vésés, megőrzés és felidézés tanulásához.
- Ismertesse meg az egyes művészeti területek alapvető ismeretanyagát és technikáit.
- Alapozza meg az egyes művészi kifejezési módok elsajátítását.
- Bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját, értelmi, érzelmi és kifejező képességét.
- Készítse fel a kiemelkedő képességű tanulókat szakirányú továbbtanulásra, művészeti pályára.
- Készítse fel a tanulókat különböző szintű helyi, területi, országos versenyeken, fesztiválokon való részvételre.
- Ösztönözze a tanulókat amatőr művészeti együttesekbe, önképző körökbe, kulturális körökbe való bekapcsolódásra, részvételre.
- Alakítsa ki a tanulókban a társművészetekkel való együttműködés, érdeklődés igényét.
- Alakítson ki a tanulókban olyan belső késztetést, igényt, amelynek révén részt vesznek szűkebb és tágabb környezetük művészeti emlékeinek, értékeinek, népzenei, néprajzi örökségeinek, hagyományainak feltáró és ápoló tevékenyséygében.
A művészeti-esztétikai nevelés speciális cél- és eszközrendszerével, értékteremtő lehetőségeivel segítse, egészítse ki a nevelés olyan területeit és ágait, mint az
- értelmi nevelés (pl. megfigyelőképesség fejlesztése, összefüggések felismerése, lényegkiemelés, készségszintre emelés, önálló ismeretszerzés fejlesztése, logikai, kreatív gondolkodásmód megszerzése, olvasási, számolási készség segítése).
- érzelmi- akarati nevelés (pl. a helyes önbecsülés, önértékelés, dönteni tudás).
- erkölcsi nevelés (kötelesség- és felelősségvállalás, hűség, kitartás, bátorság).
- közösségi nevelés (egymásért való felelősségérzés, egymás segítése, társunk eredményeinek, tudásának elismerése, a gyengébbek segítése, felkarolása, közös sikerért, eredményért való munkálkodás).
- A művészeti tanulás-nevelés segítse elő a tanulók szocializációját, szociális és társadalmi hátrányainak ledolgozását, kiegyenlítését.
Az egyes művészeti területek általános fejlesztési követelményei, cél- és feladatrendszere
Zeneművészet
A zeneoktatás, nevelés alapvető feladatai:
- A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.
- A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).
- A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése.
- A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása.
- A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.
- A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és forma összefüggéseinek megismertetése.
- A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.
- Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.
- A kortárs zene befogadására nevelés.
- A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.
- Az értékes zene megszerettetése, a növendékek zenei ízlésének formálása.
- A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés.
- A társművészetek iránti nyitottság kialakítása.
- A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben, rendszeres hangverseny-látogatás.
- Tehetséggondozás.
- A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra, képzés és idő biztosítása ehhez emelt szinten.
- A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.
- A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése.
- A tanuló felkészítése közismereti iskolájuk, intézményük kulturális iskolai rendezvényeire illetve különböző egyéb szereplésekre is.
- Az amatőr zenekarokban, kamara-együttesekben, kórusokban történő aktív részvételre való felkészítés, ösztönzés.
- Cserekapcsolatok létesítése hazai és lehetőség szerint külföldi zeneoktatási intézményekkel, közvetlen kapcsolat fiatalokkal.
Képző- és iparművészet
- A képző- és iparművészeti oktatás, nevelés célja azoknak az ismereteknek a megtanítása, képességeknek és készségeknek a fejlesztése, amelyek a látható világ megismeréséhez, alakításához, reprodukálásához szükségesek.
- A képzés keretében sajátítsák el a tanulók a vizuális megjelenítés síkbeli és térbeli alapjait. Fejlessze az ábrázolási készségüket és képességüket olyan fokra, hogy ezen eszköztár birtokában képesek legyenek a tanulók saját gondolataik és érzéseik kifejezésére.
Készítse fel a tanulót
- a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére.
- a vizuális információk, közlemények megértésére.
- a képi gondolkodásra, vizuális absztrakciókra.
- a tapasztalat, a képzelet, az emlékezet utáni ábrázolásra.
- a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére.
- a kifejezési eljárások használatára.
- élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére.
- a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására.
- a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére.
- a vizuális önkifejezésre, alkotásra.
- tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére.
- tervezésre, konstruálásra.
- a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére.
- eszközhasználatra, anyagalakításra.
- tárgykészítésre, környezetformálásra.
- a kézműves tevékenység gyakorlására.
- a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére.
- a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére.
- a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására.
- a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére.
- a műelemzési eljárások alkalmazására.
Ismerje meg a tanuló
- az egyes stíluskorszakokat, stílusirányzatokat.
- a művészetek formanyelvének alapvető elemeit.
- a vizuális művészet legkiemelkedőbb alkotóit.
Tegye lehetővé
- a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését.
Alakítsa ki a tanulóban
- az esztétikum iránti igényt.
- az esztétikai élményképességet.
- az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat.
- az önálló tájékozódás, ismeretszerzés igényét, képességét jelentős műemlékek, múzeumok, gyűjtemények felkeresésével, rendszeres látogatásával.
Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget.
Táncművészet
- A táncoktatás célja, hogy megalapozza a tánc iránt érdeklődő tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztését, testi-lelki állóképességét, kapcsolatteremtő képességét.
- Fejlessze a tanulók fizikai állóképességét, ritmusérzékét, hallását, tér- és formaérzékét, nevelje őket egészséges életmódra, magabiztosságra.
- Alakítsa ki a tanulóban a tánc, illetve egy-egy táncműfaj (balett, néptánc, modern tánc) iránti szeretetet, az interpretáláshoz szükséges önfegyelmet, önkontrollt, a rendszeres munka igényét, a közös munkában való részvételhez szükséges magatartásformát.
- Tudatosítsa a tanulóban, hogy a tánc tanulásán keresztül fejlesztheti akaratát, ízlését, alkalmazkodó- és állóképességét.
- Irányítsa a kiemelkedő képességű tanulót szakirányú továbbtanulásra.
- Ösztönözze a tanulót az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra, elsősorban az iskola táncegyüttesein keresztül.
- Ösztönözze a tanulót színházi táncesemények, folklórelőadások látogatására.
- Ismerje meg a tanuló az általa tanult táncműfaj, néptánc történetét, stílusebr>lemeit, mozgáskultúráját.
- Váljon a tanulók tánctudása életelemükké, a társas kapcsolat megteremtőjévé, a harmonikus élet eszközévé.
Mindegyik művészeti terület alakítsa ki a tanulókban
- az önálló tájékozódás, ismeretszerzés igényét.
- a társművészetek iránti érdeklődést, nyitottságot.
- hogy megismerjék a művészetek formanyelvének legfontosabb elemeit, stílusjegyeket a művészetek közötti összefüggéseket.
Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
A pedagógus szabadsága megnövekedett a tanítási program, a tananyag, a taneszközök, a módszerek választásában egyaránt. E szabadsággal jól kell élni, de a nagyobb szabadság nagyobb felelősséggel jár. A tanításban a szabadságnak, a felelősségnek, a kötelezőségnek együtt kell érvényesülnie.
A tankönyveknek, tanulmányi segédleteknek az oktatásban soha nem látott választéka áll nevelőink rendelkezésére. Így lehetőségük van olyan anyagokat választani, amelyek saját egyéniségüknek, csoportjuk összetételének leginkább megfelel.
A pedagógus szabadságának legfontosabb ismérve a módszerválasztás kötetlensége. Ezután realizálódik a választott tananyag, kapnak szerepet a választott tankönyvek, eszközök.
Szempontok a módszer megválasztásánál:
- Az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelmények.
- Az iskolában kialakult pedagógiai elvek, értékrend.
- Az a szociokulturális háttér, melyből a tanítványok érkeztek.
- A tanulók érdeklődése, képessége, tempója.
A felhasznált anyag feleljen meg a növendék:
- életkorának,
- adottságainak,
- tehetségének,
- szorgalmának,
- szorosan épüljön az eddig megszerzett ismeretekre,
- művészi pályára készülők esetében legyen összhangban a középiskola elvárásaival,
- tartalma fedje az adott tárgy helyi tantervét,
- kevés segédkönyvvel, kiegészítő taneszközzel, esetleg segédletek nélkül önmagában is kiszolgálja a tanulás folyamatát,
- legyen tartalmilag igényes, kidolgozott,
- teremtsen lehetőséget az önálló tanuláshoz, differenciáláshoz, rögzítéshez, gyakorláshoz,
- tartalma legyen motiváló erejű, kreativitásfejlesztő,
- legyen igényes a kivitelezése,
- a kötés és borító minősége jó, ára elfogadható legyen.
A könyvválasztás során azonban figyelembe kell venni a kollégák döntéseit is. Tudni kell, hogy előző években milyen tankönyvből tanultak a tanítványok, és mit használnak majd a következő években.
Egyéb taneszközök választásakor leglényegesebb az életkori sajátosságok figyelembevétele. Amíg a tanulóknak sok tapasztalatszerzésre van szükségük, addig a tevékenykedtető eszközök - melyek segítik az absztrakciós készség fejlődését - elengedhetetlenek. Mivel a továbbképző évfolyamok eléréséig jelentős különbségek alakulhatnak ki a növendékek képességei, tehetségük, szorgalmuk között, ezért a zeneiskolák hivatalos tananyagán kívül számtalan eredeti mű vagy átirat is felhasználható a tanítás során. A tanár választhat külföldi kiadványokat, vagy taníthat a saját elképzelése szerint a növendékek érdeklődésének és tudásszintjének megfelelően, szem előtt tartva az iskola követelményrendszerét.
A tanulói jogviszony létesítésének feltételei
Iskolánkba az egyes művészeti tanszakokra szakmai bizottság előtt történő speciális képességvizsgálat alapján iratkozhatnak be a tanulók. Ügyelni kell arra, hogy a képességvizsgálat lehetőleg játékosan történjen, s ne jelentsen stresszt, lelki terhet a gyerekeknek. Az új tanuló felvételéről és a felvétel évfolyamáról a szakmai bizottság tesz javaslatot, és az igazgató dönt. A felvételi eredményéről a szülőt írásban és hirdetőtáblára kifüggesztett értesítés alapján kell tájékoztatni. A felvételnél figyelembe kell venni, hogy a közoktatási törvény értelmében a gyermeknek joga, hogy alapfokú művészetoktatásban részesüljön.
Az egyes művészeti területek, tanszakok képességvizsgálati szempontjai
Zeneművészeti ágon:
Előképző: hallás, ritmusérzék, tiszta éneklés.
Hangszer: előképző eredményes elvégzése, vagy hallás, ritmuskészség, manuális készség, fizikai és fiziológiai adottság.
Képző- és iparművészeti ágon:
Ábrázoló és formázó készség, színek ismerete és használata, manuális adottság.
Táncművészeti ágon:
Alkati adottságok, hallás és ritmusérzék.
A tanulói jogviszony új és régi tanulóknál egyaránt az oktatás fakultatív jellegéből következően az új tanévre történő beiratkozással, a tanulónak a Beiratkozási Naplóba történő bejegyzésével jön létre. A korábban már tanulói jogviszonnyal rendelkezett tanuló megfelelő évfolyamba való beiratkozása a befejezett évfolyam bizonyítványba jegyzett záradéka alapján történik. Kérelemre lehetőség van az új növendék magasabb évfolyamra történő felvételére is, ez esetben a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie a bizottság előtt, amely dönt az eredményről.
A tanulói jogviszony megszűnik:
- ha a tanuló főtárgyból vagy kötelező melléktárgyból 10 tanítási óránál többet igazolatlanul hiányzik.
- amennyiben a szülő írásban bejelenti (18 éven aluli tanuló esetében) a tanuló kimaradását.
- 18 éven felüli tanulók maguk kötelesek írásban bejelenteni a kimaradást.
- továbbá az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, illetve ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján
Az iskola értékelési rendje, osztályozás, felsőbb évfolyamba lépés
A művészeti iskolában a tanulók teljesítményét, a követelmények teljesítését folyamatosan értékelni kell. A tanuló év közbeni illetve félév közbeni teljesítményét a szaktanár érdemjeggyel vagy részletes értékeléssel minősítheti. Ennek alapja a tanuló tanítási órán nyújtott teljesítménye vagy részfeladatok teljesítése. Hó végén az adott hónap teljesítményét érdemjeggyel kell minősíteni. A rész- és havi érdemjegyeket a tanár pedagógiai gyakorlata határozza meg.
Félév és tanév végén a tanulót osztályzattal kell minősíteni, ennek alapja a tanulónak az előírt és teljesített követelményekhez mért féléves és egész évi teljesítménye.
Félévkor a tanulói teljesítményt a szaktanár értékeli félévi meghallgatás keretében, amely az előképzősök számára nem kötelező.
Tanév végén a tanuló az iskola pedagógusaiból álló háromtagú vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról. A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A tanév végi osztályzatoknál meghatározó szempontok az év végi vizsgateljesítmény mellett a tanuló tanévben nyújtott teljesítménye, valamint a meghallgatásokon, vizsgaelőadásokon, kiállításokon nyújtott tanulói teljesítmény.
A félévi osztályzatot az ellenőrző könyv megfelelő rovatába, az év végi osztályzatot a bizonyítványba kell bevezetni.
Adható érdemjegyek, minősítések:
Előképző osztályok:
Főtárgy és kötelező tantárgyak:
kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.
Alap- és továbbképző osztályok:
Főtárgy:
5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen).
Kötelező vagy kötelezően választható tárgy:
5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen).
Szabadon választható tárgy, kamarazene, zenekar:
kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg minősítés adható.
A tanuló félévben és a tanév végén elért osztályzatait a szorgalom osztályzat kivételével összegezni kell, ebből átlag-érdemjegyet kell megállapítani.
A művészeti iskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki az évfolyamára megállapított tantervi minimális követelményeknek eleget tett, tanulmányait folytatni kívánja.
Felmentés vagy más ok miatt a tanuló főtárgyi és melléktárgyi osztályba sorolása eltérhet egymástól. Ebben az esetben az osztálybesorolásnál a főtárgyi osztályt kell figyelembe venni.
Az alapfokú évfolyamok elvégzése után a továbbképző osztályokba a művészeti iskolában tanulók művészeti alapvizsga letételével léphetnek.
A szorgalom osztályozása
A tanuló főtárgy és a kötelező melléktárgy tanulásában tanúsított szorgalmát folyamatosan, lehetőleg havonta értékelni kell. Az alsó osztályos (10 éven aluli) tanulók esetében jó, ha a pedagógus a tájékoztató füzet útján értesíti a szülőket a tanuló szorgalmáról.
A szorgalom minősítésére négy fokozatot kell használni:
példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)
A szorgalom minősítését félévkor a tájékoztató füzetbe, év végén a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bevezetni a napló alapján, betűvel és számmal. A szorgalom osztályzat a tanulmányi átlagba nem számít bele.
Példás (5) osztályzatot kaphat az a tanuló, aki képességeihez, tehetségéhez képest tanul, rendszeresen, pontosan készül feladataira, kiváló eredményei vannak, érdemjegyei megfelelnek képességeinek.
Jó (4) osztályzatot kaphat az a tanuló, aki képességeihez, körülményeihez képest jól teljesít, érdemjegyei megközelítik képességeit.
Változó (3) osztályzatot kap az a tanuló, akinek tanulmányi eredményei jelentősen elmaradnak képességeitől. Munkájában, tanulásában csak ritkán tanúsít erőfeszítést, törekvést.
Hanyag (2) osztályzatot kap az a tanuló, aki rendszeresen felkészületlen, munkája megbízhatatlan, kötelességét figyelmeztetésre sem végzi el.
Három alkalmat meghaladó igazolatlan hiányzás esetén "változó" minősítésnél jobb nem adható.
Művészeti alapvizsga és záróvizsga
Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészi kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a tankötelezettség nem teljesíthető, illetve a tanuló nem készülhet fel az alapműveltségi vizsga letételére.
Az alapfokú művészetoktatási intézménynek - az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában meghatározottak szerint - legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, melynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát tehet, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet.
A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga vizsgakövetelményeit, vizsgafeladatait - helyi tanterve alapján - az alapfokú művészetoktatási intézmény határozza meg, figyelembe véve az alapfokú művészetoktatás követelményeiben és tantervi programjában meghatározottakat.
Javítóvizsga
- Főtárgyból és kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló augusztus 25. és szeptember 15. között javítóvizsgát tehet.
- A javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg, és az iskola hirdetőtábláján teszi közzé.
- A javítóvizsga idejéről és a vele kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell.
- Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja.
- A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani, melynek elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai a kérdező tanár és még egy, lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár.
- A javítóvizsga eredményét a főtárgy tanára vezeti be a törzslapra és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató és a főtárgy tanára írja alá, az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik.
- A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg.
Összevont beszámoló
Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár és a tanszakvezető tanár együttes javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámolót.
A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani.
Ha a tanuló több évfolyam követelményeit is teljesíti egy tanévben, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani, és osztályzatait valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni.
Összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejűleg, vagy az igazgató által megadott időben lehet tartani.
Osztályfolytatás
Az a tanuló, aki a tanult főtárgyra előírt tananyagot és követelményeket önhibáján kívül (pl. betegség, közismereti iskolai tanulmányai stb.) nem tudja teljesíteni, kérheti az iskola igazgatójától, hogy tanulmányait a következő tanévben az előző tanévi osztálybesorolásban folytathassa. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A törzslapra és a bizonyítványba a fenti tényt be kell jegyezni az alábbi módon: "Nem osztályozott, engedély alapján osztályát folytathatja." Ugyancsak "Nem osztályozott" bejegyzést kell alkalmazni, ha a tanuló igazolt mulasztása valamely tantárgyból az évi összes óraszáma 1/3-át meghaladja, ugyanakkor ilyen esetben a nevelőtestület dönthet az osztályozóvizsga letételének lehetőségéről is.
Követelményrendszer, teljesítmények ellenőrzése
Iskolánkban a művészetek specifikussága, az ismeretanyagban, a készségekben, a kifejezőeszközökben meglévő alapvető különbségek miatt az ellenőrzés és értékelés más-más jellegű.
Alapvető pedagógiai feladat a tanuló tevékenységének ismereteinek, készségeinek, művészi megnyilvánulásainak rendszeres és folyamatos ellenőrzése, értékelése és minősítése. Mivel a tanulók egyéni és csoportos oktatásban vesznek részt, ezért a módszerek eltérőek. Egységes szempont a tantervi anyag elvégzése, a követelmény teljesítésének színvonala, illetve annak megállapítása, hogy a követelmény minimumát vagy maximumát teljesítette. A tanár értékelje a tanuló pozitív fejlődését, a tanulásban tapasztalt folyamatosságot, stagnálást vagy visszaesést. A tanulók művészetiskolai tevékenységének és teljesítményének ellenőrzése elméleti tárgyi beszámolás, előadói, alkotói, színpadi előadás, vizsgakiállítás formájában történhet.
A csoportos produkciók esetében külön kell értékelni a tanuló egyéni fejlődését és produktumát, és külön a csoportban, közösségben nyújtott teljesítményét, szerepvállalását.
Az oktató-nevelő munka eredményességének értékelése
Iskolánk valamennyi tanulójával szembeni alapkövetelmény, hogy önként vállalt művészeti tanulmányait tehetségének és képességeinek megfelelően végezze. Tanult tanszakának előírt követelményeinek eleget tegyen. A továbbhaladással kapcsolatos követelményeket a művelődési miniszter által az alapfokú művészetoktatásra előírt tantervi program és a helyi tantervi követelmények határozzák meg. A tanuló szorgalmának minősítési szempontjait jelen programban a tantestület fogadta el.
Nyílt napok rendezésével a szülők és más érdeklődők megismerhetik iskolánk belső életét, véleményt alkothatnak pedagógusaink munkájáról, módszereiről, értékelhetik nevelő-oktató tevékenységüket.
Az egyes művészeti területek ellenőrzési módszerei és rendszere
A zeneművészeti terület különböző tanszakain egy tanévben minimum két alkalommal meghallgatást (félévi, év végi) és évközi tematikus (közös óra, bemutató) ellenőrzést kell tartani. A lehetőségeknek megfelelően az ellenőrzés egyéb (házi versenyek, növendék-koncertek) formái is alkalmazhatók.
A tanulónak a tanév végén a tantervi követelményekben előírt vizsgaanyagot (pl. etűd, előadási darab) kell előadnia, amely tükrözi a tanuló technikai és zenei képességének, készségének fejlődését.
A követelmények teljesítésének szinkronban kell lennie a végzett tananyaggal, ezért fontos, hogy a dokumentáció, napló tükrözze a tanévben elvégzett tananyagot.
Az emelt szintű oktatásban részesülő ún. "B" tagozatos tanulók évközi illetve tanév végi ellenőrzéseken magasabb szintű követelményeknek kötelesek eleget tenni.
A képző- és iparművészeti terület tanszakain egy tanévben minimum két alkalommal (félévi, év végi) kell ellenőrzést és értékelést tartani. A félévi értékeléskor azt kell figyelembe venni, hogy a tanuló az adott osztály követelményének megfelelő tananyagot milyen szinten sajátította el, illetve készségszintje megfelel-e az előírtaknak. Az év végén a tanév végi követelményeknek megfelelően összeállított vizsgafeladat, valamint a 2. félévben elkészített tanulói alkotások ("munkák") alapján történik az ellenőrzés, illetve az értékelés. Az ellenőrzés egyéb formái is alkalmazhatók a tanév során, pl. kiállításokon, pályázatokon való szereplés, múzeumlátogatásokon való aktív részvétel.
Az elméleti tantárgyak (pl. művészettörténet) esetén a tanulók félévenkénti szóbeli és/vagy írásbeli beszámolója alapján történik az értékelés.
A táncművészeti terület tanszakain egy tanévben minimum két alkalommal /félévi, év végi/ ellenőrzést és értékelést kell tartani. A félévi ellenőrzéskor azt kell értékelni, hogy a tanuló az osztály tantervi követelményének megfelelő tananyagát milyen szinten sajátította el. Az év végén a követelményeknek megfelelően összeállított vizsgafeladatok, a 2. félévi tanulói munka és a vizsgán, vizsgaelőadáson nyújtott teljesítmény alapján történik az értékelés, osztályozás. Az ellenőrzés egyéb formái is alkalmazhatók a tanév során, például fellépéseken való szereplés. Évente célszerű legalább két bemutató növendék-előadást szervezni.
Az elméleti tantárgyak (pl. tánctörténet) esetén a tanulók félévenként szóbeli vagy/és írásbeli beszámolója alapján történik az ellenőrzés és osztályzás.
Tehetséggondozás
Az Ács Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja az alapfokú művészetoktatás három szakaszának - előképző 1-2. évfolyam, alapfok 1-6. évfolyam, továbbképző 7-10. évfolyam - tervezésekor, a tanszakok követelményeinek meghatározása során figyelembe vette a tanulók életkori sajátosságait. A pedagógiai tevékenység egész folyamatát, annak tartalmát, szervezeti keretét és módszerét az általános életkori sajátosságoknak figyelembevételével tervezi és irányítja annak érdekében, hogy eredményesen segítse elő a személyiség fejlődését.
Az életkori sajátosságok, az azonos korcsoportba tartozó tanulók közös fejlődés-lélektani jellemzői általános viszonyítási alapot jelentenek, amelytől az egyének számos tényező (adottságok, környezeti hatások, tevékenységi formák) következtében egyedi vonásaikban (értelmi, érzelmi, érdeklődési, mozgási, akarati, tanulási, kapcsolatteremtési tulajdonságok szerint) eltérnek egymástól.
A művészetoktatás fakultatív formája arra ad lehetőséget, hogy a növendékek saját maguk válasszák érdeklődésük alapján a művészeti terület valamelyik tanszakát, ami a pályaorientáció alapját jelentheti. Az iskolánkban tanító pedagógusok fontos feladata, hogy felismerjék, kiválasszák a tehetséges tanulókat, és tehetséggondozó pedagógiai tevékenységükkel segítsék a növendék művészeti pályaválasztását. A művészeti iskolában megszerzett ismeretek alapját képezhetik számos más szakterület, illetve felsőfokú továbbtanulás követelményeinek (pl. óvó-, tanítóképzés, ének-zene szakos tanárképzés, hangmérnök, hangszerkészítő, és egyéb szakmák).
Kiemelkedő képességű, tehetséges tanulóink - vizsgabizottság döntése alapján - emelt időtartamú oktatásban részesülhetnek. Iskolánkban kiemelt fontosságot tulajdonítunk az átlagon felüli képességgel rendelkező gyermekek megfelelő szintű oktatásának. A tehetséggondozás alapvető kritériuma, hogy a pedagógus minél előbb felismerje tanulója kiemelkedő képességét. Biztosítani kívánjuk, hogy különösen tehetséges tanulóink gyorsan és akadálytalanul kibontakoztathassák képességüket. Ehhez iskolánkban igyekszünk megteremteni azokat a feltételeket, amelyek a magasabb szintű képzéshez szükségesek. Biztosítani kívánjuk e tanulóink rendkívüli felkészülését, versenyeztetését, pályázatokon való részvételét. Évente nyári tehetséggondozó szaktáborokat, művésztelepeket szervezünk.
Zeneművészeti tanszakokon
Az alapfok második osztályától zenei tanszakokon a kiemelkedő képességű tehetséges tanulóinkat úgynevezett "B" tagozatba soroljuk, és emelt szintű képzést biztosítunk magasabb követelmények alapján. A követelmények teljesítéséhez a főtárgyi tanítási óra ideje minimum 50 %-kal megemelhető. A kiemelkedő zenei képességű tanulóknak külön feladatokat, önálló hangversenyeket, fellépéseket, szervezünk.
Képző- és iparművészeti tanszakokon
Az alapfok 4. osztálya után a kiemelkedő képességű tanulóknak + 2 óra általános felvételi előkészítő, tehetséggondozást biztosítunk, önálló kiállításokat szervezünk.
A tanulók jutalmazásának elvei
A tanulók, tanulói közösségek, osztályok, művészeti csoportok szorgalmában, tanulmányi munkájában elért magas színvonal, kimagasló eredmények jutalmazása fontos pedagógiai elv és eszköz iskolánk oktató-nevelő munkájában.
Rendkívül fontos, hogy a jutalmazás kövesse az eseményeket, eredményeket, s lehetőleg tanári vagy iskolai közösség előtt történjék.
A tanulók jutalmazásának lehetőségei az Ács Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézményben
Szaktanári dicséret
Adható: a tanévben több alkalommal a rendszeres, eredményes felkészülésért, kiemelkedő haladásért, egy-egy feladat példamutató elvégzéséért. A szaktanári dicséretet az ellenőrzőbe (tájékoztató füzetbe) kell beírni.
Igazgatói dicséret
Adható: egy-egy, az iskolának dicsőséget szerző, jelentős versenyen, fesztiválon vagy más fontos közreműködésben elért kiemelkedő sikerért, eredményért, valamint félévkor és a tanév végén elért kiváló tanulmányi eredményért. A dicséretet a tájékoztató füzetbe illetve a tanév végén a bizonyítvány és a törzslap jegyzetrovatába kell beírni. Növendékeink eredményességét - a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú melléklete alapján - egyrészt a jó szakmai előmenetel és szorgalom, másrészt a sikeres szereplések alapján kívánjuk méltatni az alábbi záradékok közül a jellemzőbbet választva:
(záradék:) "Kiváló tanulmányi eredményéért és szorgalmáért igazgatói dicséretben részesült"
(záradék:) "Sikeres szerepléseiért igazgatói dicséretben részesült"
Kiváló tanuló kitüntetés
Tanúsító oklevelet kaphat az a tanuló, aki három egymást követő tanévben kitűnő bizonyítványt és kimagasló eredményt ért el.
(záradék:) "Kiváló tanuló kitüntetésben részesült"
Ács Mihály Alapfokú Művészeti Intézmény Emlékplakett
A plakettet megkapja minden tanuló, aki a tanszakának megfelelően az iskola alapfokú évfolyamait eredményesen elvégezte. Ez a kis ajándék nem a rendkívüli, példaértékű teljesítményt, hanem a kitartó munkát ismeri el. Írásbeli dicséret nem társul hozzá, megszerzésének ténye záradékba nem foglaltatik.
Ács Mihály Alapfokú Művészeti Intézmény Serleg
Serleget kaphat az a tanuló, aki az alapfokú művészetoktatási intézményben eltöltött legalább öt tanulmányi év alatt kimagasló teljesítményt nyújtott, kiemelkedő eredményeket ért el, az iskolának szakmai elismerést, dicsőséget szerzett. Indokolt esetben az időbeli kritériumtól eltekinthetünk.
(záradék:) "Kiváló tanuló kitüntetésben részesült"
Tanulói közösségek, csoportok jutalmazásának alapelvei
Kiemelkedő eredményt elért csoportok, tanszaki közösségek, együttesek igazgatói dicséretben, csoportos jutalmazásban részesíthetők.
A Pedagógiai Program és a Helyi Tantervi Program bevezetése
Iskolánk új székhelyének kiválasztása a működési engedély megszerzését teszi szükségessé az új székhelyre és a már működő telephelyekre egyaránt. Ehhez 2005. szeptember 1. napjától be kell vezetnünk jelen Pedagógiai Programunkat, valamint Helyi Tantervi Programunkat, mely a művelődési és közoktatási miniszter a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletében az alapfokú művészetoktatásra kiadott követelményei és tantervi programja alapján készült.
Helyi Tantervi Programunkat, amely a követelmények és tantervi program alapján készült, valamennyi művészeti ágban valamennyi évfolyamon kidolgoztuk.
Mivel intézményelődeinkben az oktatás olyan nevelési-oktatási programok alapján történt, melyek tantárgyanként a magasabb évfolyamba lépés minimális követelményei tekintetében nagyságrendileg nem térnek el a jelenleg meghatározottaktól (valamint az adott éves anyag engedély alapján való folytatásának felzárkóztatási lehetősége biztosítja a nehezebb egyéni estetekben is az áttérést), ezért szakmailag és technikailag Helyi Tantervi Programunk valamennyi évfolyamra történő azonnali bevezetését tartjuk a legkézenfekvőbb megoldásnak. Ennek személyi, tárgyi és gazdasági feltételeit "Az Ács Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja tárgyi, személyi és gazdasági megvalósítása" c. melléklet tartalmazza.
Az Ács Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Helyi Tantervi Programja
BEVEZETÉS
Az Ács Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Helyi Tantervi Programja a Művelődési és Közoktatási Miniszter az MKM 27/1998. (VI. 10.) sz. rendeletében kiadott kötelező követelményeket és tantervi programokat alkalmazza a
- Zeneművészet
- Képző- és iparművészet,
- Táncművészet
művészeti ágak nevelő-oktató munkájához.
|
