1%

az Előképző évfolyamain

1. évfolyam:
évi 36 hét (heti 4 óra), összesen 144 óra

Ismerkedés a tanulókkal
Élményrajzok alapján tájékozódás a tanulók előzetes ismereteiről, rajzi készségszintjéről

Élménykifejezés
Élményrajzokon a szereplők érzelmeinek kifejezése
Az öröm (születésnapomon, győztem...), bánat (szomorú voltam...), félelem (megijedtem...) megjelenítése
A színek hangulati szerepének felhasználása (mérettel, tiszta színnel a kép központi alakjának kiemelése)
Technika: zsírkréta, színes ceruza, filctoll

Ismerkedés a képi kifejezés alapelemeivel
Vizuális alapelemek: a pont, vonal, folt, megismerése Játékos gyakorlatok:
- pont - sűrűsödés, ritkulás, vonal és folt képzése ponttal (eső. esőcseppek, szirmok).
- vonal - sűrűsödés, ritkulás, vékony, vastag, rövid, hosszú, vonalból foltképzés (zápor, szalmakötegek),
- folt - kicsi, nagy, fekete-fehér foltritmus (tél)
Technika: grafitceruza, tusrajz, papírtépés

Műalkotások bemutatása:
őskori barlangrajzok,
poentilista képek,
Victor Vasarely vonalas jellegű képei

Ismerkedés a kiemeléssel, a lényegmegragadással
Karakter kifejezése arányok torzításával Hasonlóság, azonosság, különbözőség észrevétetése Jellemvonások felismerése képekről, fotókról Technika: plasztikai feladatok

A tér felfedezése
A képmezőben való tájékozódás és ennek gyakorlati alkalmazása
Téri szituációs feladatok végzése építőkockával
Irányfelismerés játék közben (fenn, lenn, kívül, belül)
Irányok ábrázolásával kapcsolatos munkák készítése mesejelenetekből
Technika: zsírkréta, tempera

A tér ábrázolása
A tanult téri szituációk és arányok ábrázolása saját élmény alapján (állatkertben, cirkuszban, játszótéren)
Séta az állatkertben, játszótéren (termések, növények gyűjtése) Állatok rajza, formázása agyagból Technika: zsírkréta, diófapác, lavírozott pác, monotípia, agyagozás

Bábkészítés - bábjátszás
A séta során gyűjtött növények, termések felhasználásával bábkészítés egyéni ötlet alapján Az elkészült bábok segítségével szituációs játékok, mese dramatizálása

A színek világának felfedezése
Ismerkedés a színekkel:
- a főszínek megismerése,
- színkeverési próbálkozások,
- a hideg-meleg színek megismerése,
- színkontrasztok szerepe,
- a sötét és világos színek hangulati hatása

A feladatok végezhetők:
- zene felhasználásával,
- az évszakok jellemző színeinek megfigyeltetésével,
- színkompozíciók létrehozásával
Javasolt technika: akvarell, színes ceruza, mozaik

Kiállítás, múzeumlátogatás
Múzeum vagy kiállítás közös látogatása. Lehetőség szerint néprajzi anyag megtekintése (tájház, népi eszközök, viseletek) Csoportkiállítás rendezése

Minimumkövetelmény:

A tanuló legyen képes:
- a vizuális alapelemek összefüggéseinek felismerésére,
- az alapelemek alkalmazására (pont, vonal, folt, irány, tér),
- ábrázolásaiban a színek hangulatkeltő erejére építeni. Rendelkezzen alapvető jártassággal a színkeverésben.
Jártasság szintjén ismerje a csoportos munka alapelemeit.


2. évfolyam: évi 36 hét (heti 4 óra), összesen 144 óra

Az előző évi ismeret felmérése
A méretek, arányok megértése, felismerése A tér érzékeltetése (takarások) Szubjektív színhasználat

Meseillusztráció készítés: leporelló - kollektív munkával
Technika: tempera, viaszolt festékrétegbe karcolás
Műalkotások bemutatása: egyiptomi képek (takarások, kiterített tér)

A szerkezet felfedezése
Szerkezettel kapcsolatos feladatok (rész-egész, folyamat, kezdet, vég,
sorrend) gyakorlati alkalmazása tematikus munkán (pl.: szüret)
Technika: filctoll, papírdúc, papírvágás, -ragasztás

Portré és alakrajz
Önarckép készítése (emlékezetből vagy tükörből) Szüleim portréja (alapvető arányokra figyelemmel) Többalakos kompozíció alkotása (karácsonyi ünnepkör)
Technika: grafitceruza, zsírkréta, kollázs

A sík és tér
Sík és tér fogalmának gyakorlati megismerése
Maszk rajza, maszk készítése
Témakör: farsangi népszokások (busójárás)
A külső tér megfigyeltetése séta során
Vázlatok készítése épületekről
Játékos épülettervezés (papírplasztika, makett készítése vegyes anyagok felhasználásával)
A térből szerzett ismeretek felhasználása kollektív munka során (az utcán)
A feladatsorban javasolt technikák:zsírkréta, pasztellkréta, tempera, agyag

A színek kifejező ereje
A színek hangulati hatásának felhasználása
Komplementer színpárok, színárnyalatok, tört és tiszta színek megismerése
Gyermekversekhez, mesékhez díszlet és báb készítése
Dramatizálás

Kiállítás, múzeumlátogatás

Minimumkövetelmény:

A tanuló legyen képes:
- a vizuális alapelemeket (pont, vonal, sík, folt, felület irány, tér kontraszt) felismerni és alkalmazni,
- megfigyeléseit, élményeit egyszerű tárgyak, rajzok, festmények formájában megörökíteni,
- a színek hangulatkeltő erejét alkalmazni.

Ismerje és legyen képes alkalmazni
- a kiemelést,
- az anyag, forma, funkció összefüggéseit,
- az időbeliség képi kifejezésének néhány lehetőségét,
- önállóan (tanári korrektúra mellett) a megismert technikákat.
Legyen képes a megismert műalkotásokról és a környezetükben lévő tárgyakról (tanári segítséggel) véleményt mondani.


2.2. a rajz-festés-mintázás

2.2.1. Az Alapfok 1-2. évfolyamon

1. Az Alapfok 1-2. évfolyamának tanítási céljai:
Ismertesse meg a tanulókkal
1.a vizuális nyelvrendszer alapjait,
2.az ábrázolás alapvető törvényszerűségeit,
3.az ábrázolási konvenciókat
4.a művészettörténet néhány fontos (kezdeti) korszakát és e korszakokban alkalmazott alkotó módszereket.

2. Feladatai:
Ismertesse meg
1.az egyes témák, témacsoportok anyagokkal történő változatos feldolgozását,
5.a képzőművészet nyelvi, kifejezési módjainak néhány törvényszerűségét.
Segítsen ismereteket szerezni
1.az absztrakció fogalmáról, a vizuális kommunikáció (képi jel-jelentés) összefüggéseirólsé alkalmazásáról.
Alakítsa ki a tanulókban
1.a tárgykultúra és a művészeti alkotások értékeit felismerő képességet,
6.az igényt az önálló alkotómunkára.


3.Tananyag:
Alapfok 1. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

Formai felfedezések

A természeti és ember alkotta környezet esztétikai szempontú vizsgálata
Közvetlen élmények elemzése, motívumgyűjtés (gyűjtögetés)
A forma (természeti, mesterséges) egészének és részeinek kapcsolata
Jellemző nézetek, karakter megjelenítése vonalképző eszközökkel

A formák csoportjának kompozíciós megoldásai a kiemelés, sűrítés alkalmazásával
(lavírozott tus, pác eljárás)
A feladatokhoz, problémákhoz kapcsolt műalkotások elemzése
Mintázás.
Plasztikai minőségekben (ritmus, textúra, pozitív-negatív) gazdag felület létrehozása agyaglapon nyomhagyással

Az írás és a nyomtatás története a mezopotámiai kultúrától kezdődően
Különféle anyagokból (természeti, mesterséges) kollográfia készítése a faktúrák kontrasztjával

Színek kölcsönhatása

Művészeti élmények (színház, tánc, mesék) feldolgozása színes kompozícióban, színkontrasztok, színharmóniák alkalmazásával (pasztell, tempera, kevert technikák megoldásaival)

Saját élmény kifejezése képsorozattal a feladathoz kapcsolt műalkotások elemzése nyomán, szubjektív szín-, térábrázolás lehetőségeivel

Mesehős portréja a színek kifejező erejének alkalmazásával (vidámság, bánat, félelem)

Forma és mozgás

Portré. Karakter ábrázolása a mimika, groteszk lehetőségeivel

1.Mozgásváltozás, mozdulat, egyszerű mozgássor elemzése, megjelenítése
7.Vonalas ábrázolás közvetlen élmény (mozgásos szituációk, film, fotó) alapján
8.A forma felépítése, formatömegek megjelenítése ecsetvázlattal, színfoltokkal (álló-, guggoló, több-kevesebb figura, árnyképek)
9.Szobrászati alkotások elemzése, kiállítás látogatás
10.A téli ünnepkör néhány eleme (hagyományok, szokások)
11.Több figurás kisplasztika mintázása ünnepkörökhöz kapcsolódóan (Betlehem, regölés)
12.Az anyagszerűség követelményeinek megtartása, ragasztás agyagpéppel
13.Játékkonstruálás, agyag, kerámia fejű bábok, babák textil és más anyagok alkalmazásával

Emberek és terek

1.Épített terek, helyi építészeti (műemlék) alkotások megfigyelése, építészeti motívumok gyűjtése (vázlatok).
14.Síkjellegű városképi kompozíciók készítése sötét-világos folt redukcióval, kontraszttal
15.Tus és szénrajzok nagyobb méretben
16.Plasztikai megjelenítés papír és már anyagokkal
17.Térplasztika illusztratív tartalommal (labirintus)
18.Négyméretű, színes képi kompozíciók, csoportmunkával szubjektív szín és tér használattal, az alkalmas technika megválasztásával

Minimumkövetelmény:

A tanuló ismerje és legyen képes alkalmazni
- a síkbeli ábrázolás alapvető elemeit,
- a különböző rajzi és festészeti technikákat (tus, szénrajz, vízfestés, tempera).
Legyen képes vizuális élményeit megörökíteni.


Alapfok 2. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra


Természeti motívumok

1.Növények (fák) formája, szerkezete, színei, a forma és színkarakterek (színes ceruzák, kréták, akvarell technika)
19.Tematikus feladatok a tanulmányok felhasználásával
20.Életfa motívum megjelenítése (népmesék, legendák, mítoszok alapján), sgraffito jellegű viaszos technika alkalmazása
21.Átírás képi igénnyel, egyéni, esztétikusan formált kifejezéssel (színes tussal)

Növény és állattanulmányok, illusztrációk különböző művészeti korokból különböző kultúrákból
A mítoszok, legendák állatai
Fantáziára épülő illusztratív feladatok

Állatok ábrázolása közvetlen élmény alapján
Mozgás, arány, formatömeg érzékeltetése vonalrajzzal

A mesék táltosai, paripái - alkotó képzelet és tanulmányok felhasználásával, figurális dombormű mintázása

Kép, jel, jelkép, szimbólum

A forma jele, a karácsony jelképei - dekoratív tervezés
Mézeskalácsformák tervezése
A mézeskalács sütés hagyományai, a mézeskalács díszítése
Karácsonyi díszek szalmából
A népi játék, a népi kézművesség néhány eleme
Az emberi arc belső arányai, a karakter, a mozgás-változás, a mimika megjelenítése képi igénnyel
Alakoskodások, szimbolikus tartalmak megjelenítése plasztikában

Viselhető maszk készítése torzítással, szimbolikus tartalommal, plasztikai minőség, grafikai minőségek alkalmazásával (papír-, gipszmasé, agyag)

A képzőművészet és társművészetek (színház, irodalom, zene, tánc) kapcsolata
Testfestés, maszk, jelmez, díszlet készítése


Forma, tér, szerkezet

A különböző korok szerkezeti találmányainak vizsgálata
Konstruálás, különböző szerkezetek készítése többféle anyag felhasználásával (pálcák, drót)
Néhány egyszerűbb szerkezet képi síkredukciója
Képzelt gépek, szerkezetek, emberszabású konstrukciók színes kompozíciói, csoportmunkában, nagy méretben, illusztratív tartalommal
Kiállítás látogatás (műfajok felismerése)


Minimumkövetelmény:

A tanuló rendelkezzen alapvető formaismerettel.
Tudja alkotó módon alkalmazni ismereteit a képi, rajzi, plasztikai kifejezésmódokban.
Ismerje és alkalmazza a síkbeli ábrázolás alapelemeit.
Legyen képes egyszerű rajzi, festészeti technikák alkalmazására.
Tanári segítséggel legyen képes egyszerű beállítások képi, plasztikai bemutatására; a mesék, történetek, irodalmi művek képi megfogalmazására.



RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS
2.2.2. Az Alapfok 3-6. évfolyamon

1. Az Alapfok 3-6. évfolyamának tanítási céljai:

Ismertesse meg a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges eszközök és anyagok használatát.

Alakítsa ki a tanulókban
1.a rajzi, képi, plasztikai nyelv segítségével gondolataik önálló, alkotó módon történő kifejezését,
22.a csoportos és egyéni kreatív tevékenység számos formáját,
23.a kritikai véleményformálás igényét és képességét, mely a saját és mások alkotásainak megítélésében segítségükre válhat,
24.a művészet iránti érdeklődést.

2. Feladatai
1.látvány értelmezésének fejlesztése
25.az ebben szerepet játszó tényezők (formai és tartalmi elemek) megismerése
26.az elvont gondolkodás (absztrakció) szerepének felismerése és alkalmazása munkáikban
27.a sűrítés, és felbontás, mint alkotói (komponálási) eszköz ismerete és alkalmazása
28.a képi kifejezés összefüggéseinek felismerése és alapszintű alkalmazása
29.a művészettörténeti ismeretek tudatos beépítse az alkotó tevékenységbe.



3. Tananyag:
Alapfok 3. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

A síkból a térbe

Emelkedő forma grafikai, színbeli, plasztikai és egyéb feldolgozása.
A vizuális alapelemek (pont, vonal, folt) virtuális (képzelt) térbe történő elmozdulásai
Játék a vonallal a sík és tér határán

Térábrázolási rendszerek

Térábrázolási rendszerek feldolgozása a művészettörténet nagy korszakain keresztül, műalkotás-elemző órák segítségével
Őskor, Egyiptom, Mezopotámia, Görög, Római


Tér és idő feldolgozása

Saját élmény, munkafolyamat megjelenítése képsorozattal
Teljes síkba forgatás, mitologikus terek építése, megrajzolása axonometrikus formában
Technika: tempera, tollrajz

Statika és dinamika

Statikus és dinamikus kompozíciók fejlesztése, alá-fölészervezés, nagyságrendi kiemelések természetes és mesterséges formák, saját élmény és illusztrációs feladatok segítségével
A kompozíciós elemek szerepe
Technika: tollrajz, festés, kollázs, nyomatok, plasztika

Vonal, folt, szín

A vonal, folt és szín formaképző szerepének vizsgálata szabad témaválasztás alapján
A természetes és mesterséges környezet, a hagyományos népi életmód eseményeinek feldolgozása

Archaikus kultúrkincs

Az archaikus kultúrkincs és évszakhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai és grafikai feldolgozása
Teremtésmítoszok, Gilgames eposz, görög mitológia

Minimumkövetelmény:

A tanuló ismerje és használja a sík és tér alapelemeinek rendszerét. Tudjon bánni a grafikai eszközök közül a tollal, krétával. Ismerje a 12 fokú színskálát és tudja azt képek elkészítésénél alkalmazni. Ismerje az emberiség mítoszainak néhány fontos művét és legyen képes ezzel kapcsolatos művek elkészítésére. Tudja és ismerje a vonal, folt, szín képalakító szerepét.


Alapfok 4. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra


Szín-világ

Szín-világ a monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig
Egy főszínre hangolás, főszín és elsődleges keverékszínei
Tiszta színekből és szürkékből építkező kép
Három főszínre hangolt kép
Magában való színkontraszt (J. Itten), színezet kontraszt
Komplementer színpárok
Szín és tér, színes tér - színes plasztikák

Spirál és hullám

Természetes és mesterséges formák szerkezeti, látvány utáni és élményszerű feldolgozása
Képi (olajpasztell, tempera, fotó, montázs, kollázs), grafikai (metszet, tollrajz) és plasztikai (gipsz, agyag) feldolgozás

Műalkotás elemzés

Összehasonlító műelemzés az ókeresztény kortól a XX. Sz. elejéig
Az elemzés és feldolgozás az évfolyam feladataihoz kötődik

Életképek

Életképek és térábrázolási rendszerek
Korok, ünnepek és hétköznapjainak megjelenítése a megismert ábrázolási rendszerek segítségével
Képi, grafikai, plasztikai, fotó, videó feldolgozások, életképek, jelmezek, díszletek

Mondák, eposzok

Mondák, eposzok illusztrációs feldolgozása, képi megjelenítése (Biblia, Főhős és mellékszereplő viszonyának kompozíciós érzékeltetése
Ikonszerűség és epikus előadásmód
Zárt formájú kompozíciók

Minimumkövetelmény:

A tanuló ismerje a szín téralakító szerepét a monokrómiától a komplementerekig.
Legyen képes mesterséges és természetes formák szerkezeti rajzának elkészítésére, a bennük rejlő dinamika felismerésére.
Legyen képes illusztrációs munkák készítésére.



Alapfok 5. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra


Szerkesztések

Az axonometria, perspektíva, rekonstrukció tapasztalati úton történő megismertetése

Test-modellek

Az egyszerű és összetett forgástestektől a zárt és nyitott szögletes testekig
Modellezés, származtatás, nézőpontváltás, vonal értékek
Technika: ceruza és szénrajz

Drapériák, egyszerű csendéletek

Színproblémák: lokál, valőr, reflexek, szín redukció, monokromitás
Megvilágítási feladatok
Telifény, szemből világítás, ellen- és súrolófény (rajz, festés, fotó)

A reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus és a romantika

Kompozíciós módszerek, a tér illúzionisztikus megjelenítése
A műfajok születése
A megismert művészettörténeti korok műveinek felhasználásával parafrázisok készítése (portré, csendélet, tájkép)

Minimumkövetelmény:

A tanuló ismerje a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, tudjon azok segítségével egyszerű és bonyolult testcsoportokat ábrázolni. Legyen képes a színdinamikai ismeretei felhasználásával önálló képek elkészítésére.
Ismerje és tudja alkalmazni önálló munkáinál a plasztikai szabályokat, negatív pozitív formákat.


Alapfok 6. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra


Nézőpontváltás

Természeti formák és drapériák együttes megjelenítése, kompozícióba rendezése
Nézőpontváltás
A kompozíció és a látványábrázolás szempontjai
Festés, rajzolás (tempera, akvarell, pasztell, ceruza, kréták, toll, szén)

A portré

Portré készítése elő modellről
Szerkezeti és arányrend
A fej mozgásban
Nézőpontváltások, tónusos ábrázolás (képi igénnyel)
A portré rajzolás kánonjai

Az emberi alak

Alak vázolása, arányai, térbeli helyzetének, mozgásának felismerése és feldolgozása
Kroki, szerkezeti rajz, résztanulmányok (kéz és láb)
Rajz, plasztikai munkák

Játék a műalkotással (összevetések)

Impresszionizmus, századelő, törzsi kultúrák, fauve, XX. sz.-i izmusok, avantgarde, neoavantgarde
Játék a műalkotásokkal (belenyúlás, átalakítás, montázsok)
A megismert művészettörténeti korszakok kreatív feldolgozása képi, plasztikai eszközökkel
Szintézis - Mestermunka

Önálló alkotás létrehozása személyes vagy irodalmi élmény alapján tetszés szerinti technikával az eddig megismert képzőművészeti témák, feladatok és technikák segítségével.

Minimumkövetelmény:

A tanuló ismerje és használja a jártasság szintjén a képi, plasztikai, grafikai technikák alapelemeit.
Sajátítsa el és használja az ábrázolási konvenciók alapformáit.
Legyen képes önállóan a klasszikus emberábrázolás szabályainak alkalmazására (képi, plasztikai feldolgozás).
Ismerje a művészettörténet nagy korszakait, legyen jártas a műalkotások elemzésében.


2.3.KÖTELEZŐ

Műhelyelőkészítő

A MŰHELYPROGRAM CÉLJA

Az előkészítő szakasz vizuális alapismereteire, az alapfok rajz-festés-mintázás műveltséganyagára építve olyan műhelygyakorlat kialakítása, amely erősíti, kiegészíti a fenti tantárgyakban megszerzett ismereteket, jártasságokat, képességeket, és gyakorlati tevékenysége által lehetőséget teremt a tárgyalkotásra, környezetalakításra.

A tanulók vizuális élményképességére, képzetanyagára, képi gondolkodására építve olyan tárgyformáló tevékenység megvalósítása, amelyben fejlődik a kreatív tervező képzelet, az esztétikai érzék, a manuális és tárgyalkotó készség, a technikai érzékenység, a konstruáló és művészi képesség.

A MŰHELYPROGRAM FELADATAI

Olyan alapozó és speciális ismeretek, készségek biztosítása, mely lehetővé teszi a fenti célok megvalósulását.

A műhelyprogram feladata, hogy ismertesse meg a tanulót:

- A választott műhelytevékenység - anyagaival, eszközeivel,
- A tárgykészítéshez szükséges tervezési folyamatokkal,
- A tárgykészítés alapműveleteivel, technikáival, munkavédelmével,
- A díszítés eszközeivel, lehetőségeivel.

Alakítsa ki azokat a speciális ismereteket, amelyek elsajátítása által képes lesz meghatározott célú és funkciójú tárgyak készítésére.

A MŰHELYMUNKA MÓDSZEREI

Az alkotóképesség kialakítása a személyiségfejlesztés napjaink pedagógiájának kiemelt feladata.

A gyermek alkotóképessége, életkori sajátosságánál fogva, legjobban játékos tevékenységgel alakítható. A képzés során olyan ismereteket kell adni, amelyet a későbbi élethelyzetekben aktivizálni tud, olyan magatartásformát kell kialakítani, hogy ki tudja hozni magából azokat az értékeket, amire szüksége van.

Olyan helyzetekre és gyakorlatokra van szükség, amelyek a gyermek kíváncsiságát, játékosságát, önállóságát, sablonoktól eltérő attitűdjét, sokirányú érdeklődését, érzékenységét, beleélő készségét megmozgatják, melyek elősegítik az élmények, az információk, tapasztalatok, ítéletek gazdagodását, az esztétikai érzékenység kifinomodását, a megjelenő kifejlődését. Biztosítja a felfedezés, a siker örömét, a művészethez vezető utak személyes bejárását.

A MŰHELYVÁLASZTÁS

Az alapfok első és második évfolyamán a tanuló az intézmény lehetőségihez mérten fél-fél éves váltásban más-más tanszakok (műhelyek) tananyagával ismerkedhet meg a műhelyelőkészítő során. A két éves műhelyelőkészítő után történhet meg a tényleges műhelygyakorlat, a tanszakválasztás.

KÖVETELMÉNYEK

A tanuló az alapfok végén ismerje:

- Az adott szakág legjelentősebb alkotásait,
- A tartalom és forma összefüggéseit,
- A tárgyformáló tevékenység anyagit, eszközeit,
- A tervezés, kivitelezés műveleteit,
- Az alkotás módszereit,
- A díszítés eljárásait,
- A kifejezési módokat és lehetőségeket,
- A szín- és formarendezés alaptörvényeit,

Legyen jártas:
- A formaelemzésben,
- A tárgyértelmezésben,
- A díszítménytervezésben,
- A kifejezési eszközök személyes jellegű használatában,


Legyen képes:
Elméleti és gyakorlati ismereteinek alkalmazására,
A forma jelentést hordozó funkcióinak megismerésére,
A leendő tárgy elképzelésére, megtervezésére,
A munkafázisok megállapítására,
A legalkalmasabb anyagok megválasztására,
A tárgyformáló eszközök használatára,
Az anyagok formálására, egyszerű tárgyak készítésére,
A balesetmentes munkavégzésre,
Az elvégzett tevékenység értékelésére.

TANANYAG

MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ

1 ÉVFOLYAM


A műhelyelőkészítő célja:
Az alapfok első két évfolyamán fél-fél éves váltásban az intézmény személyi, tárgyi feltételeitől függően más-más szakterület megismerésére kerül sor.
Ennek célja a tanuló helyes műhelyválasztásának elősegítése.

Monotypia

Az egyedi rajz és a sokszorosítás kezdetei
Pozitív és negatív nyomat
Jelhagyás tárgyakkal (ujjal, fésűvel)
Több szín felhengerlése
A vonal és a folt szerepe
Ritmus-ösztönösség-automatizmus-szerkesztettség

Festések kis és nagy méretben

Kis méretű tárgyak színeinek kiválasztása, megfelelése kis méretű papírokon
Óriásképek, óriás tárgyak egyszínű és színgazdag felületek megfestése nagy méretű papírokon

A színes világ

Festésgyakorlatok, színkeverések
Az elsődleges és másodlagos kevert színek
Színkeverési kísérletek papíron, palettán, vízben

Az ecset és a papír

Az eszközök ismeete és használata
Gyakorlatok festészeti eszközökre
Csíkhúzási versenyek

Az ünnepek

A különböző ünnepek színvilágának megismerése, kifejezése (vízfestés) Felület, forma, színekkel való kifejezése (szemléltetés: Chagall akvarell)

Ismerkedés a szobrászműhellyel

Engedjen betekintést a szobrászati alakítás legalapvetőbb műhelytitkaiba, nyújtson lehetőséget a plasztikai alakítás legalapvetőbb anyagainak, műfaji sajátosságainak, alapműveleteinek megismerésére, a formálás, alakítás szépségének és nehézségeinek megismerésére, a helyes műhelyválasztás megalapozására
Az agyag, a gipsz anyagtani ismertetése
A szerszámok bemutatása, megnevezése
Balesetvédelmi ismeretek

Pozitív-negatív formák
Faktúragyűjtés
Egyszerű tárgyak lenyomata agyagban
A kéz lenyomata agyagban
Gipszelési gyakorlat - formavétel a lenyomatokról

Természeti formák mintázása agyagból I.

Növények, gyümölcsök megfigyelése, megrajzolása, mintázása
A megmintázott formák szárítása, kiégetése terrakottára

Kiállítás-rendezés
Az év során készített tárgyak értékelése
Ismerkedés a kiállítás-rendezéssel

Az agyaggal való ismerkedés

Agyag, gyurma, tészta, viasz, nemez - mint plasztikus anyagok - összehasonlítása
Az anyag jellegéből következő alakítási lehetőségek

Pozitív-negatív
Apró természeti formákból gipsznegatív öntése
Síklap formálása - szabályos és szabad ritmizálással -,
Ellentétpár öntése gipszből
Monogrampecsét faragása

Minimum követelmények
Az évfolyam végén ismerje a tanév folyamán megismertetett anyagokat, technikákat, a megismert tárgyformáló eszközök használatát.
Legyen képes a megismert anyagok formálására, egyszerű tárgyak készítésére


2. ÉVFOLYAM

Frottázs

Anyagnyomatok - "kopírozás"
Különböző fakturális tárgyak nyomatai (bársony, vászon)
Kisebb méretű tárgyak lenyomtatása (gomb, papír zsebkendő, levél)
Tárgypecsét - kedvenc, jellemző tárgy nyomata - mappákon, füzeteken.

Papírmetszet

Egyszerű papírmetszet készítése
Vágás, tépés kartonból, alakítás, képépítés
Játékosság

Játék festett papírokkal
Kollázs készítése, csoportos és egyéni spontán festési gyakorlatok (szemléltetés pl.: Matisse kollázsok) felhasználásával


A tervezett kép

Egy saját élmény (kirándulás, sportesemény, ünnep, táj, kulturális esemény) megfestése vázlatkészítéssel nagy méretben

A természet színei

Variációk a négy évszak színeire és zenéjére
Festési gyakorlatok természeti megfigyelések (szabadtéri séta, csendélet) nyomán
A színhangulattal való festés módszere - színdominancia, színpreferencia egy-egy hangulat érzékeltetésére (szemléltetés: Leonardo, Bruegel, impresszionisták)

Színkompozíciók

A szín ereje, a szín mélysége, a szín mozgása
Különböző kompozíciós változatok a színdinamika, a színkontraszt alapelemeire
Csoportos és egyéni feladatok temperával

Kis színtér
Papírból épített tér megfestése (szemléltetés: díszlettervek)
Csoportmunka a színek térépítő szerepére

Plasztikai élménygyűjtés
Múzeumlátogatás
Könyvtári anyaggyűjtés
Látogatás kerámia műhelyben

Természeti formák mintázása agyagból II.

Állatkerti séta során tanulmányrajzok készítése
Az emlékezet és a tanulmányrajzok alapján állatok mintázása
A megmintázott formák szárítása, kiegészítése terrakottára

Átírási gyakorlatok
A megismert, megmintázott formák átírása a képzelet és a fantázia alapján, új plasztikai megjelenítésben

Kiállítás-rendezés
Az év során készített tárgyak értékelése
Ismerkedés a kiállítás-rendezéssel

Színes agyagok
Földfesték, színes masszák készítése, ritmusgyakorlatok - ékszerkészítés

Felületdíszítés színekkel
Masszagyúrás, lapsodrás, kör é szögletes síkfelület tagolása engobbal

Felületdíszítés alkalmazása tárgyakon
Síklapokból készített egyszerű tárgyak, azok engobbal való festése

Figurális kerámia
Kisméretű karakteres állatfigurák, gyermekjátékok, pl: cserépsíp készítése

Minimum követelmények
Az évfolyam végén ismerje a tanév folyamán megismertetett anyagokat, technikákat, a megismert tárgyformáló eszközök használatát.
Legyen képes a megismert anyagok formálására, egyszerű tárgyak készítése


MŰHELYGYAKORLAT

VÁLASZTHATÓ TANSZAKAI

2.3.1 KÉZMŰVES TANSZAK


1. A kézműves műhelymunka tanításának célja
A kézműves tevékenységek megismertetésével a hagyományos népi kultúra ezen területének átörökítése, a múlt értékeinek beépítése a mai tárgykultúrába, tárgyalkotó tevékenységbe.
A természetes anyagok felhasználásával a természetközeli szemlélet kialakítása és megerősítése, a környezetharmonikus életvitel, a környezetalakítás képességének megalapozása, az értékteremtés és -megőrzés igényének létrehozása.

2. A kézműves műhelymunka feladata
- a manuális és konstruáló képesség, a kreativitás fejlesztése, az esztétikai érzékenység mélyítése, a hagyományos kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása,
- a hagyományos tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának bemutatása,
- a hagyományok megismertetésével múltunk, népi örökségünk megbecsülése, megszerettetése, a hovatartozás-tudat mélyítése,
- a hagyományos kézműves tevékenységek szerepének és alkalmazási lehetőségeinek feltárása a mindennapi életben és a modern viszonyok között,
- a tárgy, a környezet, a létrehozó és használó ember viszonyának, harmóniájának felfedeztetése tárgyelemzéseken és a tárgyalkotó tevékenységen keresztül,
- a természethez, környezethez való kötődés mélyítése élmény-, ismeret- és tapasztalatszerzés által,
- azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a nyújtása, melyek a tervezéstől a kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú alkotómunka elvégzését,
- az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetőségének felfedeztetése a kézműves tevékenységen keresztül,
- a felhasznált anyagok megfigyelése, elemzése, az alakításukhoz szükséges eszközök megismerése, jártasság kialakítása balesetmentes használatukban,
- a kézügyesség, a technikai érzék, a tervező-teremtő fantázia fejlesztése,
- az értékteremtésen és megőrzésen keresztül a munkára nevelés.

3. Követelmények

Az alapfok végén a tanuló
- ismerje a hagyományos kézműves tevékenységek minél szélesebb körét,
- alakuljon ki benne a kézművesség iránti nyitottság, érdeklődés,
- tudjon pozitívan viszonyulni a természethez és a múlt értékeihez.
Rendelkezzen ismeretekkel
- a természetes anyagokról és felhasználási lehetőségeikről,
- a tárgyalkotás szerepéről, területeiről, szempontjairól.
Legyen jártas
- a kézművesség eszközeinek segítségével elképzelései, ötletei megvalósításában,
- egyszerű technológiájú tárgyak készítésében,
- a felhasznált anyagok megfigyelésében,
- a kézműves munkafolyamatok alkalmazásában (tervezés, anyag- és technikaválasztás, kivitelezés, díszítés),
- a gazdaságos munkavégzésben,
- a munkafolyamatokhoz szükséges eszközök megfelelő, balesetmentes használatában,
- a tárgyak elemzésében.
Legyen képes
- a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására,
- az önálló tárgyalkotásra, esztétikus, igényes kivitelezésű termékek létrehozására.
Fedezze fel
- a tárgyakban rejlő esztétikumot,
- a hagyományos kézművesség szerepét a modern körülmények között és saját életében.



4. Tananyag:

Alapfok 3. évfolyam
évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra


A környezet anyagai

ELMÉLET

A környezet anyagainak megfigyelése: természetes (ásványi, növényi, állati eredetű) és mesterséges anyagok

GYAKORLAT

Tanulmányi séta a természeti környezetben, különféle anyagok gyűjtése
Játékeszközök és -figurák: állat- és emberalakok készítése (pl.: bogáncsbaba)
Kő, homok és hó felhasználása a játéktevékenységben


Az ember tárgykészítő tevékenysége

ELMÉLET

Ismerkedés az ember tárgykészítő tevékenységével, a tárgykészítés szerepével, területeivel

GYAKORLAT

Tárgyak szerepének vizsgálata a környezetben
Egyszerűbb papírhajtogatások


Textilmunkák

ELMÉLET

A tárgyak csoportjai - pl.: alapanyag szerint

GYAKORLAT

Egyszerű fonástechnikák - fonalsodrás, 3, 4 szálas technikák
Textilfestés - mintázás nyomhagyással (pl.: krumplidúc), fröcsköléssel, ecsettel
Rongybabakészítés - a mintázott textil alkalmazásával


A család ünnepei

ELMÉLET

Ünnepek és hétköznapok A család ünnepei

GYAKORLAT

Egyszerűbb gyöngyfűzési technikák 1 és 2 szállal
Tárgykészítés az ünnepekhez kapcsolódóan választott anyaggal és technikával (pl.: karácsonyfadíszek)
Különféle báb- és babakészítési lehetőségek

Egész éven át végigvonuló feladatok:
A természeti és mesterséges környezet megfigyelése, esztétikumának befogadása

Minimumkövetelmény:
Alakuljon ki a tanulóban a kézműves tevékenységek iránti érdeklődés. Próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat, szerezzen jártasságot legalább egy technika alkalmazásában.


Alapfok 4. évfolyam
évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra

A természeti környezet
ELMÉLET

A természeti környezet megfigyelése
A természethez (anyagaihoz, jelenségeihez...) fűződő népköltészeti alkotások
hiedelmek

GYAKORLAT

Növényi részek gyűjtése
Játékkészítés a természet témaköréhez kötötten a gyűjtött anyagokból

Az agyagmunka alapjai
ELMÉLET

Tartalom és forma kapcsolata a tárgyakon
Az agyag megfigyelése és tulajdonságai
A fazekasság munkafolyamatai: előkészítés, formázás, díszítés, égetés

GYAKORLAT

Agyagelőkészítés.
Agyagplasztika
Edénykészítés formába rakással
Díszítés nyomhagyással

A szövés - fonás alapjai
ELMÉLET

A szövés - fonás felhasználási területei A szövés - fonás anyagai, megfigyelésük

GYAKORLAT

A körmönfonás technikái
Többszálas fonástechnikák: lapos és gömbölyű fonások
A szövés alapjai - szövés képkereten

Papírmunkák
ELMÉLET

A papír felhasználása, tulajdonságainak megfigyelése

GYAKORLAT

Papírhajtogatások:
- Mozgatható végtagú figurák készítése (más anyagok kombinálásával is)
- Sárkánykészítés

Ajándéktárgyak

ELMÉLET
Az ajándék szerepe, ajándékozási szokások

GYAKORLAT

Ünnepekhez kapcsolódó tárgyalkotás választott anyagokkal és technikákkal (pl.: ünnepi asztal, mézeskalács)

Egész éven át végigvonuló feladatok:
- a felhasznált anyagok megfigyelése
- tárgyak elemzése adott szempontok szerint
- a tárgyakban rejlő esztétikum felismertetése
- az eszközök helyes használata

Minimumkövetelmény:

A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a természethez fűződő hagyományokról, a tárgyakban a tartalom és a forma kapcsolatáról.
Szerezzen jártasságot a szövés - fonás alapvető technikáiban, az agyag egyszerű formázási lehetőségeiben.


Alapfok 5. évfolyam
évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra

A népmesék világa

ELMÉLET

A népmesék világa, a mesék szereplői

GYAKORLAT

Népmesei jelenetek ábrázolása
Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, növényi részek, textil

A varrás alapjai
ELMÉLET

A varrás szerepe
A varrás és a hímzés anyagai, megfigyelésük, tulajdonságaik

GYAKORLAT

Egyszerű szegő és díszítő varrások
Egyszerű lapos-, kereszt- és láncöltések alkalmazása
Mintaterítő készítése


Népszokások

ELMÉLET

A téli és tavaszi népszokások lényege, fontosabb ünnepek

GYAKORLAT

Jeles napokhoz kapcsolódó tárgykészítés (pl.: betlehemépítés, farsangi maszkok)
A madzagszövés technikája

Az emberélet fordulóinak tárgyai

ELMÉLET

Az emberélet fordulóinak fontosabb eseményei

GYAKORLAT

Báb- és rongybabakészítés az emberélet fordulóinak megjelenítésével (pl.: lakodalmi vendégsereg) Gyöngyfűzés. Bonyolultabb 1 és 2 szálas technikák, gyöngyszalagok

Népi hangszerek
ELMÉLET

Hangszerek fajtái, szerepük a népéletben, népszokásokban (pl.: zajkeltés -gonoszűzés)

GYAKORLAT

Hangadó játékok és hangszerek készítése (pl.: agyagsíp, dob, köcsögduda)
Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, bőr, növényi részek...

Egész éven át végigvonuló feladatok:
- a tárgyak csoportjai: ünnepi és hétköznapi használat; használati és ajándéktárgyak,
- a felhasznált anyagok megfigyelése,
- tárgyelemzések adott szempontok szerint a témakörökhöz kapcsolódóan,
- a tárgyakban rejlő esztétikum befogadása,
- ötletgazdag, fantáziadús tárgyak létrehozása,
- az alkalmazott eszközök balesetmentes használata

Minimumkövetelmény:

A tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a népi kultúra tárgyalt területeiről: a népmesék világáról, a fontosabb téli és tavaszi népszokásokról, az emberélet fordulóinak nagyobb ünnepeiről.
Legyen jártas az egyszerűbb varrási technikák alkalmazásában, a madzagszövésben, a gyöngyfűzésben és a bábkészítésben.


Alapfok 6. évfolyam
évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra

Szálasanyagok
ELMÉLET

A szalma, szizál és a rafia felhasználási lehetőségei
Az anyagok megfigyelése, tulajdonságai

GYAKORLAT

A szalma előkészítése
Szalmafonattal készített tárgyak (pl.: aratókoszorú, állatfigurák)
Szizál- és rafiafonatok összevarrásával készített tárgyak
Egyéb szalma-, szizál- és rafiadíszek, figurák

Népi gyermekjátékok
ELMÉLET

A gyermekjátékok szerepe - felkészítés a felnőttkorra

GYAKORLAT

Játékmunkaeszközök készítése (pl.: gazdasági eszközök)
Felhasználásra javasolt anyagok: kukoricaszár, csutka, csuhé, agyag


A nemezelés
ELMÉLET

Állati eredetű alapanyagok
A gyapjú megfigyelése, tulajdonságai, alkalmazási módjai

GYAKORLAT

A nemezelés technikája.
Mintázási lehetőségek
Kisebb nemeztárgyak készítése (pl.: nemezlabda, tarsoly)

A bőrmunka alapjai

ELMÉLET

Állati eredetű alapanyagok
A bőr megfigyelése, tulajdonságai
A bőrös munka eszközei

GYAKORLAT

Kisebb bőrtárgyak alkotása: lyukasztás, egyszerű fűzések fonások alkalmazása

Népi építészet
ELMÉLET

A népi építkezés - anyagai, technikái
A parasztház alaprajza, berendezése

GYAKORLAT

Makettkészítés - település, porta, házbelső
Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, vessző, kukoricaszár, csuhé, szalma...

Egész éven át végigvonuló feladatok:
- a funkció - forma - díszítés harmóniája a tárgyakon,
- a felhasznált anyagok megfigyelése,
- tárgyelemzések adott szempontok szerint,
- a tárgyakban rejlő esztétikum felfedezése,
- saját ötleteik, elképzeléseik megjelenítése,
- az alkalmazott eszközök balesetmentes használata

Minimumkövetelmény:

A tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a felhasznált anyagok tulajdonságairól, alkalmazási lehetőségeiről, a népi gyermekjátékok szerepéről, a népi építkezés néhány jellemző vonásáról.
Legyen jártas a tanult kézműves tevékenységek alapvető munkafolyamatainak alkalmazásában.



2.3.2. GRAFIKA TANSZAK

1. A grafikai műhelygyakorlat tanítási célja az egyedi és sokszorosított grafikai eljárások megismerése.
A grafika két fő területének: a képgrafikusi és az alkalmazott grafikai tevékenységnek megismertetése.

A grafikai műhelygyakorlat célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló
- ismerkedjen meg a grafikai tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókkal,
- sajátítsa el a grafikai munkához szükséges technikai eszközök használatát,
- ismerkedjen meg a grafika lehetőségeivel és korlátaival (sokszorosítható grafikák, illusztráció, reklámgrafika stb.),
- tudja kiválasztani és alkalmazni az egyéniségének megfelelő grafikai technikát,
- ismerje a szaknyelvet,
- legyen tájékozott a grafika művészettörténetében,
- tevékenységének végzésében váljon önállóvá,
- legyen nyitott az új médiumok megismerésére (számítógép),
- felkészültsége legyen alkalmas arra, hogy tanulmányait szakirányban tovább folytathassa.

2. A grafikai műhelygyakorlat feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg
- a grafikai tevékenységhez szükséges technikai anyagok, eszközök, szerszámok működésével, kezelésével,
- a grafikai művészet egy-egy kiemelkedő képviselőjével,
- a segédanyagok tulajdonságaival, használatával,
- a szabványokkal, a méretekkel, az installálási törvényekkel,
- a szakma rövid történetével,
- a képzőművészeti gyakorlatban, a feladatokban felhasználható vizuális elemekkel (pont, vonal, szín stb.),
- a képépítés törvényszerűségeivel,
- a színelmélet alapjaival.
A grafikai műhelygyakorlat feladata, hogy a tanulóban
- fejlessze ki a feladatok elvégzéséhez szükséges önálló, kreatív, alkotói módszert,
- alakuljon ki véleménynyilvánítási igény és képesség,

- alakuljon ki a készített mű esztétikus megjelenítésének képessége.

3. Követelmények:

A tanuló az alapfok végén ismerje
- a képépítés alapvető szabályait,
- a tanult grafikai technikákat, ezek továbbfejlesztési lehetőségeit és korlátait,
- az egyedi és sokszorosított grafika - különösen a megismert magasnyomási eljárások - sokszínű technikai lehetőségeit,
- a grafika történeti és technikai sajátosságait,
- a nyomtatásra és dúckészítésre alkalmas papírfajtákat, a linó és fém anyagokat.
A tanuló legyen képes
- az eddig megismert grafikai technikák alkalmazására,
- vázlatkészítésre, motívumgyűjtésre, feldolgozásra, átírásra, dúcra-dolgozásra,
- az egyedi és sokszorosított grafika - különösen a megismert magasnyomási eljárások - sokszínű technikai lehetőségeinek alkalmazására,
- esztétikus képi megjelenítésre.

4. Tananyag:

Alapfok 3. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra


ELMÉLET


A grafika
- A grafika fogalma
- A rajz szerepe a képzőművészetben
- Az egyedi rajz
- A sokszorosított lapok
- Történeti áttekintés
- Alkalmazott- és képgrafika különbözősége
- A grafika nagymesterei
- A grafika anyagai, eszközei
- A kézi és gépi sokszorosítás műveletei
- A grafikai műhelygépek megismerése
- Látogatás grafikai kiállításon és grafikusművésznél
- A papírok különbözőségének megismerése
- A grafikai technikák műfaji követelményei
- Az egyedi rajz szerepe a képi világ megismerésében (tanulmányrajz, vázlatrajz)
és a képépítésben (festők, szobrászok, építészek rajzai) A rajz egyedisége, műfaji kritériuma A gesztusrajz
8.Az eszközök műfajkijelölő szerepe (ceruza, ezüstceruza, szén ...') Számítógépes grafika érintése - rajzolás egérrel - kinyomtatás A képzőművészet alapfogalmainak szerepe a grafikai munkában Ritmus, felület, vonal, foil, kompozíció, szín, méret

Vonalkarakter játék
A vonal pszichikai kifejezőereje:
nyugodt vonal, emelkedő, zaklatott, kaotikus, zavaros, szögletes, kerek
Az egyéniség megjelenítése önarckép vonallal, absztrakcióval
Vérmérsékletet mutató vonalhasználat (összehasonlításul Rubens, Rembrandt, Picasso, Kondor... művek bemutatása)
Különböző sorsok, különböző korok, különböző egyéniségek, különböző vonalhasználat

A kifejezés, alkotás eszközrendszerének megismerése:
- lényegkiemelés, figyelemvezetés,
- elhagyás, leegyszerűsítés,
- sűrítés, elvonatkoztatás, absztrakció Az elemek elrendezése: 6.ritmus, egyensúly, szimmetria, aszimmetria.
különböző kompozíciós lehetőségek és rendek

Az alkotás technikája:
ceruzarajz, krétarajz

GYAKORLAT
Alkotás
Egyedi rajzok készítése annak összes kritériumának, megismert lehetőségeinek felhasználásával

FELADATOK
A vonal ritmust kifejező hatása
Ritmikus, lüktető felület kialakítása automatikus vonalhasználattal
Sűrítés, lazítás, tömörítés
Nyugodt és kavargó felületkialakítás
Vonalháló, vonalgubanc
Tenger kifejezése -- nyugodt és háborgó - vonallal

A vonal karaktermegjelenítő szerepe
A vonalkarakterek tudatos használata
Dombos vagy sziklás táj, természetes és épített környezet hangulati hatásának kifejezése vonallal

A jelrendszer szerepe
Jelrendszerrel élettörténeti mese 12 részre osztott lapon
A mese jelekkel, háromszögekkel, négyzetekkel, szabadformákkal, kötött
formákkal való kifejezése
Én ez a forma vagyok; szüleim, nagyszüleim formái; testvérem, barátom.
ellenségem formái
Elrendezés a képmezőben
Mi történik velük: "jönnek, elmennek, meghalnak..." gondolat kifejezése

Az illusztráció
Illusztráció készítése tusrajzzal.
A monokromitás, a foltképzés és a vonal rendszerek szerepe
Csurgatás, fröcskölés, fújás
Átalakítás, belelátás, formafelfedezés

Az egyedi nyomtatás - a monotypia
A vonal új karaktere Nyomtatás ujjal, fésűvel, tárgyakkal Felületképzés - faktúra és textúra - alakítás A szín szerepe a monotypiában
Hasonló hangulatra, színre, technikára, harmóniára és diszharmóniára épülő kompozíciók (3-4 egységből álló illusztrációs sor) összeállítása azonos méretben

Az alkalmazott grafika
Érintőlegesen az alkalmazott grafika, a piktogram, a betű. a monogram bemutatása
Az egyedi jelek: térképjelek, közlekedési jelek, feliratozások, pecsétlők -monogram (Dürer, Toulouse Loutrec), japán pecsétek megismerése
Saját mappa tervezése, kivitelezése
Saját jel - betűkarakter, embléma kialakítása

Organikus képalkotás
Természeti formák grafikai tanulmányozási és átírási (felhasználási) lehetőségei
Szerves elrendezés, kiemelés-elhagyás, pozitív-negatív formák, átrendezés,
szabályosság-szabálytalanság

Minimumkövetelmény:

A tanuló tudjon gyakorlatban és elméletben különbséget tenni az egyedi és a sokszorosított grafikai eljárások között. Ismerje fel és alkalmazza azt.


Alapfok 4. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

ELMÉLET

A nyomtatás fogalma Természetes nyomatok tanulmányozása (pl.: ujjlenyomat, cipőtalp. autógumi) A nyomtatott kép létrehozásának kritériumai:
a pozitív-negatív foltok, tömegek, a pont, vonal, folt, ritmus, egyensúly mint
képalkotók, formaképzők.
a foltok érzelmi, értelmi hatása,
a nyomtatott kép térhatásának lehetőségei

Grafika történet
Történeti áttekintés:
- természeti népek ( nyomhagyás, nyomolvasás - indiánok),
- középkor - textil előnyomás, előrajzolás.
- a nyomtatás feltalálása - ideológiák A betű, a könyvnyomtatás:
- a nyomtatott kép használhatósága Az alkotás technikái:
- anyagnyomatok,
- krumpli véset, krumplinyomat,
- frottázs, papírmetszet,
- szemét - maradék papírnyomatás,
- kompozíciós gyakorlat, automatikus és tudatos alakítás

GYAKORLAT

Különböző színű és felületű papírra különböző tárgyakkal nyomatok készítése A dúc fogalma - az alakítható anyagok A folt szerepe a vizuális nyelvben Sokszorozás - egy forma több nyomata
Ritmus, ismétlés, pozitív-negatív forma, eszközhasználó készségek, tervezőkészség,
- képességek kialakítása

FELADATOK

Nyomhagyási kísérletek
- A természetben, a környezetünkben található nyomtatásra alkalmas tárgyak felfedezése,
gyűjtése - A nyomhagyással kapcsolatos elmélet tisztázása, a nyomhagyási lehetőségek bemutatása
- Ujjbegynyomat, zsebkosznyomat, aprópénznyomat, morzsanyomat, gombnyomat, falevélnyomat, kő (kavics) nyomatok, ág. inda, talált tárgy nyomat készítése
- Ceruzával frottázs, kopírozás, majd dúcként használva nyomtatás készítése
- Balesetvédelmi oktatás; gépek, hígítók használata
Nyomtatás tárggyal
Kiválasztott kedvenc tárgy nyomatával pozitív-negatív forma, vaknyomat, dombornyomat, ritmus, harmónia, diszharmónia létrehozása

A folt és a foltrendszer, mint rendezettség, rendszer, optikai játék, vízszintes, függőleges, ferde elrendezés, dekorativitás, díszítések

Képkeret, bordür, foltstruktúra kialakítása a tanult ismeretekkel

Piktogram
Természeti forma és azok rajza, majd frottázsa
Lenyomtatásával saját jel (vagy mások jele), jelrendszer (összeépítés) kialakítása


Textilnyomatok
Faktúranyomatok képzése kordbársony (mikro, makro) vonalaival Geometrikus kép kialakítása (dőlés, függőleges, vízszintes, vékony, vastag nyomhagyás alkalmazásával)

Krumplinyomat
Krumpli, répa, alma... faragása, majd nyomtatása ehető ételfestékkel, utána a kiszedett negatív formákkal dúcleves készítése Kölcsönkért (szomszéd) dúccal nagy kép készítése
Terülődísz, ruhaminta, tapétaminta, házfal minta, csomagolópapír-minta tervezése és kivitelezése ritmus, szín, tükörkép, megfordítás alkalmazásával

Papírmetszet
A magas nyomás fogalma
Kartonból ollóval, szikével vágott csíkok, foltok képzése - azok felragasztásával - nyomódúc kialakítása
A dúc gazdagítása lépéssel és l-l talált tárgy beiktatásával (a felület megfogalmazásának egyhangúsága ellen)
Játékosság a tervezésben, kivitelezésben

Variációk papírmetszetre
A már kész papírmetszet alá színes egylapdúccal szín nyomása Szárítás után a felület gazdagítása
A papírmetszet során megmaradt kartonokból, filcmaradékokból, textilekből kompozíció létrehozása
Képépítési gyakorlatok kimaradt negatívok pozitívként való felhasználásával


Papírpecsét
Papírpecsét készítése dombornyomattal

Játék a fénymásolóval
Fénymásolt képek egymásra nyomtatása Telítettséggel, elmozdítással más-más variációk készítése Számítógépbe scanelve a nyomtatott kép alakítása a felhasználó igénye szerint

Minimumkövetelmény:
A tanuló ismerje a frottázs és a monotypia fogalmát, ismerje fel technikai különbözőségeiket. Tudjon róluk beszélni.


Alapfok 5. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

ELMÉLET

Természeti formák célirányos megfigyelése, forma és színredukció
Tömeg - egyensúly, pozitív-negatív forma
A sokszorosított grafika műfaji jellegzetességei
Létrehozható-e a nyomtatott képhez hasonló- vagy más eszközzel
Belső szerkezet, mozgás, játékosság, felület, elrendezés, dekorativitas, ritmus, dinamizmus

Grafika történet
Történeti áttekintés: magyar linómetszők

Technikai ismeretek, sajátosságok
Az átírás, egyszerűsítés lehetőségei:
megfigyelés - a képi megjelenítésre alkalmas jegyek kiemelése a jegyek átírása a linómetszet technikájára - folt, forma, karakter
A linó sajátosságai:
pont, vonal, folt, arányrendek, felületkitöltés, ritmus
A megtervezés szükségessége:
a rajzi ötleteknek a technikához igazodó átírása,
a technikából adódó "véletlenek" betervezése és tudatos használata

GYAKORLAT

Magasnyomás:
linóleum ül. PVC padlóba metszés

Anyag és eszközismeret:
véső eszközök,
festékező hengerek.
a festék állaga, minősége - tisztítás
Baleseti lehetőségek


FELADATOK

Ismerkedés a linókészítéssel
Történeti áttekintés: pecsétlőhengerek (főnicia, egyiptom), a könyv
Ujj és kézgyakorlatokkal faktúrái is, megdolgozhatósági játékok, felületkialakítás, felületkitöltés A linó sajátosságai, műfaji követelményei
Az eszközhasználat specifikumai
Próbalemezek lenyomtatása
Egyéniség - közösség - egy méret, különböző felületek, faktúrák, jelrendszerek

Két különböző szín megválasztásával (a fakturális felületi játékok, a sötétvilágos viszonyok, a telítettség-lazaság, a fehérek-feketék egyensúlyának, dinamikájának figyelembevételével) linósakktábla készítése

Pecsétlőhenger készítése
Kis négyzetekkel (sodrófára ragasztva) pecsétlőhenger kialakítása
A tömegábrázolás kezdetei a művészettörténetben (egyiptom, babilon, asszír művészet)
Tapéta, falminta, csomagolópapír, zacskóra nyomtatás (reklámszatyor), terítő és ágyneműgarnitúra készítése pecsételőhengerekkel

Exlibris
A kisgrafika fogalma - magyar kortárs törekvések és eredmények
A redukció szükségessége, a hasznosság
A betű szerepe (fordítottan a dúcon), mennyisége, aránya

Névjegykészítés

Linókészítés Önálló linólap tervezése és kivitelezése
A terv átmásolásának lehetőségei
Vágás, nyomtatási trükkök, próbanyomat, fejlesztés, a negatív kivágása
Az elrontott linódúc kijavítása

A színek szerepe a magasnyomásban
A színek felhasználásának lehetősége a sokszorosított grafikában
A nyomótükör alá színes lapdúc nyomása
"Hamis" színes linómetszet készítése
A dúc szétvágásával, külön darabok más-más színnel felfestékezésével
(a gép mozgólapján), összeállításával színes nyomatok készítése
Dekorativitás, egyszerűség, nagyszerűség, tiszta munka

A színes sokszorosítás alapja
Többdúcos linómetszet készítése
Alapszín keveredések, átfedések, új szín létrehozása, alányomás,
Önálló képalkotás

Sorozatkészítés amorf keretű linódúcokkal
2-3 lapból álló meseillusztráció (Reich-Würtzt) létrehozásával iskola, óvoda, gyermekszoba díszítése
Kis gyermekkönyv, leporelló készítése (esetleg számítógéppel szedett szöveg mellé tördelni, szerkeszteni a linóképet)

Minimumkövetelmény:

A tanuló a gyakorlatban tudjon - feladatának - megfelelően választani a magasnyomási eljárások között. Ismerje a papírmetszet és a linómetszés műfaji szabályait és a dúc fogalmát.


Alapfok 6. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

ELMÉLET

A képi megjelenítés eszközrendszere
A kifejezés, a látvány, az élmény és az eszköz egysége, egységesítése
Az egyén kifejezőeszközeinek - az egyéniség és a technikai lehetőségek, a műfaji sajátosságok - megtalálása
A látvány értelmezésének műveletei:
az átírás különböző lehetőségei, követelményei,
a pont, vonal, folt szerepe a sokszorosított dúcokon és azok megjelenése a nyomatban,
személyes élmény és fantáziavilág kivetítése,
a gyakran szereplő formák gazdagítása,
változatosabb megfogalmazás,
sokszínűbb gondolatközlés és helyes választás

GYAKORLAT

A fém alapú sokszorosított dúcok, lehetőségek megismerése:
alumínium karc, ezüstceruzarajz, alumarás,
anyagok, hordozó felületek, szívópapírok,
új nyomtatási technikák, új eszközök, új felrajzolás,
hidegtű vagy pusztatű,
megdolgozási, felületsebzési, sértési lehetőségek,
felületképzés idegen anyagokkal,
a mélynyomás alapjai
Balesetvédelmi oktatás (a savak hatása)

FELADATOK

A hidegtű
Alapozatlan, puszta, felfényesített lemezre karcolás tűvel, a felületek megdolgozása jelet hagyó eszközökkel (pl.: dörzspapírral)
A dúc felnagyításával a vonalkarakter lehetőségeinek kiaknázása

Nyomtatási gyakorlatok
A technológiai sor betartásának gyakorlása, nyomtatás, kitörlés...

Szabad asszociációk
Különböző alakúra vágott dúcformák (háromszög, kör. téglalap...) variációival tetszőleges képalakítás, munkavégzés
Tudatos komponálás, felületkitöltés, felületkezelés sértéssel
A szabadon hagyott és megdolgozott felület arányának megtervezése, különös alakú nyomatok készítése

Színes hidegtű vagy pusztatű
A dúc kézzel színezésével (és úgy nyomtatva) különböző színhatások, szín-hangulatok elérése
Variálható színek - játék a kitörléssel

A savak szerepe a nyomtatásban
Alapozóanyagok felfestésével, rajzolásával, saválló területek kialakításával geometrikus képi séma vagy figurális, dekoratív felüld létrehozása A savak szerepe (vasklorid, salétromsav) A hordozóanyag (puhasága, keménysége)
A papírok (szívó papír, dipa, akvarell, rongy- és merítettpapír) ismerete
Vízjelek, papírméretek Aláírás, paszpartuzás, installálás
A magas- és a melynyomás variálásának lehetőségei
A témának megfelelő, valamint az egyénnek megfelelő technika megválasztása

Felületgazdagítás
A saválló folyadékkal felfestett felületek karctűvel való fejlesztése
A próbanyomattói a kiállítási darabig
A tiszta és kevert technikák megismerése

Komplex feladat
Naptár készítése a 12 csillagöv felhasználásával, szabadon választott technikával (linó vagy hidegtű)
Betű, összeépítés, sorozat
Versciklus illusztrációja, több önálló egységből összeálló sorozat készítése (pl.: Derkovits)

Minimumkövetelmény:
A tanuló tudjon különbséget tenni a magas- és mélynyomás között. Ismerje fel a nyomatokon az erényeket és a hibákat. Tudjon értékelni, művészettörténetileg meghatározni, technikai kritikát mondani. Legyen képes munkáját esztétikusan tálalni.



FESTÉSZET TANSZAK

1. A festészet műhelymunka célja, hogy a tanuló ismerje meg
- azokat az anyagokat és eljárásokat, amelyek a festői munka legfontosabb elemei,
- a színtan egyes alapvető problémáit és azok alkalmazását a festészetben,
- a festészeti technikákat, kifejezési nyelvi eszközeit,
- a szín és fény alapvető összefüggéseit,
- a sík és a szín, a tér és a szín látványban és alkotásban jelentkező összefüggéseit,
- a legkorszerűbb festészeti eljárások alapjait,
- a festészet határát kitágító képzőművészeti eljárásokat.

2. A festészet műhelymunka feladata, hogy a tanuló
- sajátítsa el a festészeti technikákat, eljárásokat,
- szerezzen ismeretet a festészet, mint a képzőművészet egy műfaja jelentőségéről és történetéről.
A tanuló legyen képes festészeti ismeretek elsajátításával az adott műfaj sokféleségében eligazodni, önálló alkotásokat készíteni.

3. Követelmények:

A tanuló az alapfok végén ismerje - a hagyományos festészeti technikákat,
- a technikák alkalmazásának módozatait,
- a festészet történetének nagy korszakait,
- a festészeti technikák határeseteit (pl. montázs, kollázs, manipulált fotó, festett síkplasztikák),
- a fotó, film, videó, számítógép színalkotó és visszaadó szerepét.
A tanuló legyen képes - a megismert festészeti technikákkal műveket készíteni,
- figurákat, tájakat, tárgyakat ábrázolni,
- vázlatokat készíteni és azok után festményeket alkotni,
- síkban és térben, beállítás után és szabadon festményeket készíteni,
- a festészet határeseteit jelentő műveket (montázs, kollázs, fotómanipuláció, computergrafika) alkotni,
- véleményt alkotni a festészet történetének jelentős műveiről.

4. Tananyag:
Alapfok 3. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

A fekete is szín
A fekete szín használata (a fekete szoba, a fekete tárgy)
A szürkétől a feketéig tartó árnyalatok kipróbálása tárgyak festése, árnyékok kialakítása során (szemléltetés: Boltansky, Kline, Hartung...)

A körvonal
A színek hangsúlyozása
A képi erővonalak kiemelése a körvonal segítségével
Tárgyak árnyékának körvonalai és színei
Kivágott formák beépítése, térbe helyezése (szemléltetés: Schiele, Klimt, Gauguin...)

A festészet története I.
A barlangrajztól a középkorig
A festészet festészettechnikai és történeti áttekintése
Anyagok, eszközök, megoldások az őskori, ókori és koraközépkori művészetben
A különböző korok festészeti megoldásainak példaként való felhasználása, alkalmazása

Vázlatok a szabadban
Akvarell és tusrajzok - színezett tusrajzok - a szabad térről
A gyors, könnyed festés technikájának elsajátítása (szemléltetés: Szőnyi, Ferenczy K.)

A festett rajz
A ceruzarajzok részleteinek, háttereinek megfestése
A két technika egymás mellett élése
A ceruzarajz technikájának a festéshez való alkalmazása

Minimumkövetelmény:

A tanuló ismerje a tónus, a telítettség, a színezettség fogalmát.
Legyen képes ezeket a fogalmakat festői gyakorlatában alkalmazni, színárnya-latokkal dolgozni.
Tudjon önállóan ecsetrajzokat készíteni, ismerje a tusrajz, az akvarell technika sajátosságait.
Legyen képes képzőművészeti alkotások színproblémáit felismerni, azokról saját szavaival beszélni.

Alapfok 4. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

A sötéttől a fényig
Kompozíciók készítése, amelyben a fény és árnyék színekkel kifejezhető
Megvilágított és nagyon világos színszoba, vagy színes dobozok mesterséges fényben (szemléltetés: Szikora T., Károlyi Zs. ...)

!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! **Ez én vagyok**
A festett pasztell (szemléltetés: Rippl - Rónai, Nagy I. ...) jellemzői
Portré vagy önarckép készítése
A pasztell technika megismerése
A színek keverése

**Egy kedves hely (szín szoba)**
Régebbi vázlatok, vagy képzelet alapján egy színes tér megfestése, megépítése,
berendezése - csoportmunkával

**Illusztráció**
Legalább 10 kisméretű illusztráció készítése irodalmi műhöz (pl.: Toldi, János Vitéz)
Az illusztráció technikája - rajzsorozat, ecset, toll, gouache (szemléltetés: Reich K., Chagall, Dali .'..)
A rajz, ecset, toll, gouache technikájának elsajátítása

**A festészet története II.**
A reneszánsztól a romantikáig
A festészeti eljárások, technikák megismerése
A falfestészet
Az illuzionizmus

Minimumkövetelmény:

A tanuló ismerje a 24-es színkört, a színek hőfokhatását, a fény-árnyék-szín összefüggéseit. Ismerje és alkalmazza a gouache és pasztell technikák alapjait. Használja tudatosan kompozícióiban az eddig tanult színproblémákat.

**Alapfok 5. évfolyam**
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

**Két arckép**
Zenére (pl.: Bartók, Sztravinszkij, kortárs jazz), színes alapra festékkel, színes papírral, pasztellel színes alkotások készítése nagy méretben Improvizációk és tervezett művek (szemléltetés: Klee, Soutine ...)

Kontrasztok
Bartók zenéjének inspirációjára kisméretű sorozatok, színes ragasztott képek készítése - színkontrasztok, hideg-meleg komplementerek alkalmazásával (szemléltetés: Itten, Klee, Mondrian ...)

**A festészet története III.**
A realizmustól a posztimpresszionizmusig
Elemzések a festés módszeréről, a színhasználatról, az anyagokról
A műteremfestészet és a plain-air
Reggeli a szabadban - avagy a majális
Szinyei-Merse képének "átfestése" beállítás után
Diakép készítés a beállításról, a dia kinagyítása és újra megfestése
A két mű összehasonlítása

**Mostan színes tintákról álmodom**
Nagyméretű színes tus és filctollrajzok, dekoratív, díszletjellegű (függönyszerű) megoldások - textiltervek készítése (szemléltetés: magyar textilművek ...)

Minimumkövetelmény:

A tanuló ismerje és tudja alkalmazni a szín modulációkat, a színkontrasztokat, a hideg-meleg kontrasztot, a komplementer kontrasztot, a lokál és valőr színeket.
Legyen képes önállóan nagyobb méretű, több tárgyat magában foglaló, színes kompozíció tervezésére és kivitelezésére.

**Alapfok 6. évfolyam**
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

**A secco és a mozaik**
A dekoratív (murális) festészet egyes technikáinak megismerése
Mozaikrakás gipszöntéssel, gipsz alapú secco készítés
Elméleti ismerkedés a freskó és sgraffito technikával (szemléltetés: bizánci mozaikok, reneszánsz és manierista freskók, seccok ...)

**A festészet története IV.**
A XX. század a századelőtől Matisse haláláig
A megújuló festészet, a Bauhaus, a festészet új útjai

A "mestermű"
Az eddigi ismeretek szintézise önálló nagyméretű festmény készítésével A munkához rajzi, szín és írásos vázlatokat (portfoliót) kell mellékelni, a téma és a technika szabadon választott

Minimumkövetelmény:

A tanuló ismerje és tudja alkalmazni az előző években a műhelymunka során elsajátított ismereteket. Legyen képes önálló tervező munkára. Tudjon dekoratív, illusztratív vagy tanulmányszerű (beállítás utáni) festményeket készíteni. Ismerje a freskó, secco, mozaik, sgraffito technika alapelemeit. Használja tudatosan a színtan általa megismert fogalomköreit (keverések, színdinamika, kontraszthatások). Legyen képes elemezni a festészet történetének a XX. sz. közepéig terjedő időszakát, annak jelentős alkotásait, a képzőművészet (festészet) kifejezéseivel megfogalmazni elemzésének tárgyát. Legyen ismerete az alkotó folyamatok szakmai és lelki tényezőiről. Tudja és ismerje fel (kritikusan és önkritikusan) saját és társai alkotásainak erényeit és hibáit.



**SZOBRÁSZAT TANSZAK**

**1. A szobrász műhelymunka célja**
- a vizuális műveltség megalapozása, fejlesztése olyan elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása és gyakoroltatása által, melyek felkészítik a tanulót a tárgyalkotásra, a plasztikai alakításra, a szakirányú továbbtanulásra.

**2. A szobrász műhelymunka feladata** a vizuális neveléssel párhuzamosan olyan alapozó és speciális ismeretek, készségek biztosítása, mely lehetővé teszi a fenti célok megvalósulását.
A műhelymunka feladata, hogy ismertesse meg a tanulót
- a szobrászművészet sajátos nyelvével, kifejezőeszközeivel, megnyilvánulási formáival,
- a tárgyformálás anyagaival, eszközeivel,
- a szobrászműteremmel és felszerelésével,
- a munka során használt anyagok és szerszámok használatával,
- a kéziszerszámok készítésével,
- a klasszikus szobrászat formai megoldásaival és az azoktól való elszakadás lehetőségeivel,
- az új anyagokkal és azok használatával,
- a kreatív feladatmegoldásokkal a tervtől a kész munkáig.

**3. Követelmények**

*A tanuló az alapfok végén ismerje*
- a szobrászat fontosabb eredményeit, művészettörténeti időrendiségben,
- a kiemelkedő jelentőségű műveket, alkotásokat,
- a szoborkészítés alapjait, a készítés technológiáját,
- a gyakorlatban megismert anyagok jellemző tulajdonságait és felhasználási területét,
- a balesetvédelmi szabályokat,
- a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat.
*A tanuló legyen képes*
- az anyagismeret birtokában alkalmazni a célnak legmegfelelőbb szobrászi eljárást,
- életkorának megfelelően tapasztalatait, ismereteit beépíteni az alkotás folyamatába,
- a tárgyak elemzésére az anyag-funkció-forma szempontjai szerint,
- felismerni környezetében a pozitív esztétikai minőséget.
*A tanuló rendelkezzen*
- biztos rajztudással,
- műelemzési készséggel,
- agyagból történő mintázás készségével,
- a gipszmunkák terén alapvető ismeretekkel, gyakorlattal.

4. Tananyag:
**Alapfok 3. évfolyam**
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

*ELMÉLET*

Az agyag felhasználási területei a művészettörténet nagy korszakaiban
Az agyag felhasználása napjainkban
A szobor és a szobrászat
Szobrászat és kerámia határterületei
A gipsz mai felhasználási területei
Makettek, modellek

GYAKORLAT

Egyszerű organikus formák mintázása Állatfigurák mintázása
A szobor üregelésének módjai
Gipszlap öntése
Negatív forma faragása
Építkezés gipszlapokból

FELADATOK

**A terrakotta készítésének megismerése**

Múzeum és könyvtár - látogatások - :

Usébtik egyiptomi szolgaszobrok megtekintése,

mezopotámiai pecséthengerek, agyagtáblák megismerése,

görög - római szobrok, leletanyag megtekintése

**Pecsétnyomók és pecsételő hengerek készítése**

Agyagból és gipszből - múzeumi és könyvtári ismeretek alapján

**Kicsinyítés-nagyítás**

Organikus formák mintázása kiránduláson, gyűjtött termések alapján

Gipszforma vétel

Organikus formák negatívjai: nyomatok agyagban, faragás gipszben

**Állatfigurák mintázása** Állatfigurák mintázása állatkerti séta, rajz, emlékezet alapján A legnagyobb méretű figurák mintázás utáni üregelése - bőrkemény állapotban

**Gipszlapok öntésével makettek készítése** Különböző méretű és vastagságú gipszlapok öntése Negatív vésés, faragás gyakorlása az öntött lapokon Modellek, makettek összeépítése a rendelkezésre álló lapokból

**Az építészet és szobrászat viszonya**
Falburkolat tervezése, készítése gipszből a korábbi feladatsorok gyakorlata alapján, ismétlődő elemekkel

**Értékelés, kiállításrendezés** Az év során készített tárgyak értékelése. A kiállításrendezés elsajátítása.

Minimumkövetelmény:
A tanuló sajátítsa el a fegyelmezett magatartás szabályait és alkalmazza azt a múzeumokban, az egyéb nyilvános helyeken és az órákon. A látottakat, hallottakat tudja ötvözni a gyakorlati munkával. Legyen kísérletező kedve és fantáziája. Életkorának megfelelő szinten tudja megjeleníteni elképzeléseit agyagban és gipszben.

**Alapfok 4. évfolyam**
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

*ELMÉLET*

Állatábrázolás a szobrászatban Portrészobrászat a különböző korokban Különböző korok kerámiaszobrai Pecsétek, pénzérmék

GYAKORLAT

Gyakorlatok az arányérzék fejlesztésére: alapformák, rész-egész viszonya, pozitív-negatív formák
Formaelemzések: természeti és mesterséges tárgyak Relief készítése Körplasztika készítése

FELADATOK

**Állatábrázolás a különböző művészeti korokban**
Múzeum- és könyvtárlátogatás
Relief és körplasztika készítése állatfigurákkal
Anyagválasztás - agyag, fa, gipsz

**Portrészobrászat a különböző művészeti korokban**
Múzeum- és könyvtárlátogatás
A gyűjtött anyag feldolgozása
Fejet ábrázoló relief vagy körplasztika készítése (önportré kis méretben)

**Mintázás emlékezetből**
Állatkerti séta után mintázás emlékezetből: arányérzék fejlesztő gyakorlat
Kicsinyítés-nagyítás
Domborműmintázás agyagból
Gipszforma vétel
Sokszorosítás kézi préseléssel
A pozitív-negatív elemek összehasonlítása
Üregeit körplasztika készítése

**A különböző korok kerámia szobrainak megismerése**
A Kárpát-medence Agyagistenei
Az ókori kínai császári cseréphadsereg

**Kerámiapecsételők**
Pénzérmék, numizmatikai gyűjtemények megtekintése Érmék, pecsételők készítése agyagból

**Szobabelsőt ábrázoló dombormű mintázása**
Mintázófa és szobrászgyűrű készítése
Mintázás pozitív-negatív plasztikai elemekkel Terrakottára égetés.
Gipszforma vétel terrakottáról
Gipszformába préseléssel, sokszorosítás
A relief tagolása festéssel, engobozással

**Kiállításrendezés**
A tanév során készült munkák értékelése, válogatása. Zárókiállítás rendezése

Minimumkövetelmény: A tanuló korának megfelelő szinten tudja megjeleníteni elképzelését agyagban és gipszben. Tanári segítséggel legyen képes egyszerű mintázószerszámok elkészítésére. Rendelkezzen alapvető mintázási ismeretekkel.

**Alapfok 5. évfolyam**
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

*ELMÉLET*

A kisplasztika, mint körüljárható forma
Relief és körplasztika
Samottos agyagból készült épületszobrászati elemek, utcabútorok
A kerámiaégetésben rejlő lehetőségek
Kemencetípusok
A földfesték, mint színezőanyag A máz, mint védőréteg és színezőanyag A gipsz, mint átmeneti, és mint végleges anyag
Műteremlátogatás, kerámia üzem látogatása

GYAKORLAT

Érmek mintázása
Kisméretű fej mintázása
Üregesen épített szobor készítése
Nagyobb méretű térforma felrakása samottos agyagból
Több részből álló épülethomlokzati relief készítése samottos agyagból
Agyagvágó, simító kéziszerszámok készítése

FELADATOK

**Általános kisplasztikái ismeretek**
A méret, a lépték
Anyagok: agyag. kő. bronz, fa
Segédanyagok: gipsz, plasztilin, viasz

**Az építészet és szobrászat kapcsolata**
Fagyálló samottos agyagból készült épületszobrászati elemek (tető oromdíszek, füstcsövek, plasztikus reliefek, feliratok, ablakkeretek, párkányok, fülkeszobrok, korlátok, címerek stb.) elemzése
Belsőtéri gipsz stukkó tervezése, kivitelezése

**Pénzérmék, plakettek mintázása**
Múzeumi példák alapján pénzérmék, plakettek mintázása plasztilinből. Gipszforma vétel. Préselés gipszformába, terrakotta égetés.
Gipszpozitív öntése, retusálása.

**Fej mintázása**
Kisméretű körplasztika és dombormű készítése plasztilinből
A plasztilinfejről gipszforma vétel
Pozitív forma öntése gipszből

**Kisplasztika készítése egészalakos figurával**
A drót tartóváz megépítése
A testarányokra és térbeliségre figyelve karakterfigura mintázása plasztilinből.

**Utcabútorok készítése**
Az utcabútorok fogalma
Az utcabútorok fajtái (padok, virágtartók, szemétkosarak műkőből, kőből, fából, fémből, kerámiából, fagyálló samottos agyagból)
Egyszerű utcabútor tervezése, kivitelezése
Nagyobb méretű virágtartó felrakása agyagcsíkokból, samottos agyagból gipszforma nélkül.

**Az építészet és a társművészetek kapcsolata**
Szobrok a közterületeken
Adott építészeti térbe köztéri szobrok kicsinyített makettjének elkészítése

**Műterem- és gyárlátogatás**
Szobrászművész munka közben
Üzemlátogatás kerámiagyárban: gipszműhely, nyersgyártó-formázó műhely, festőműhelyek, különböző hőfokon üzemeltetett kemencék és a kész termékek megtekintése

Minimumkövetelmény:

A tanuló legyen képes minta alapján egyszerű kéziszerszámok készítésére.
Tudjon bánni a plasztilinnel, gipsszel, agyaggal.
Legyen alkalmas kisebb feladatok önálló megoldására.
Tanári vezetéssel legyen képes bonyolultabb feladatok elkészítésére.

**Alapfok 6. évfolyam**
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

*ELMÉLET*

Szobrászati technikákat felhasználó szakmák
A szobrászok képzését biztosító iskolatípusok

GYAKORLAT

Vázra felrakott gipsz szobrok készítése
Egyszerű körplasztikák pozitív-negatív öntése
Érmék bronzba öntése, az öntvények cizellálása, patinázása

FELADATOK

**Képzési lehetőségek**
A szobrászok képzését biztosító iskolatípusok: művészeti szakközépiskola; épületszobrász, díszítőszobrász, kőszobrász szakmunkásképző intézet; képzőművészeti főiskola
Iskolalátogatás szobrászképző iskolákban
Szobrászati technikákat felhasználó szakmák megismerése: épületszobrász, szobrászművész, keramikusművész
Műteremlátogatás szobrász- és keramikusművésznél

**Életnagyságú portré mintázása**
Modell után, vázra épített portré mintázása agyagból
A kész fejről 2 feles gipszforma vétel-tanári segítséggel
Gipszformába préselés agyagból
A kiszáradt agyagfej égetése terrakottára
A kiégetett agyagfej patinázása tanári segítséggel

**Drót és faelemekkel tér kompozíció készítése**
Az anyagok egymást erősítő hatásának, kifejező erejének tudatos felhasználása

Minimumkövetelmény:

A tanuló tudja az elmúlt 4 év alatt megtanult és elsajátított készségeket biztonsággal alkalmazni, az elméletet a gyakorlattal ötvözni.
Tudjon önállóan megoldani különböző plasztikai feladatokat (dombormű, körplasztika)



**KERÁMIA TANSZAK**

**1. A kerámia műhelymunka célja,** hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan tegyen szert a tanuló alapvető mesterségbeli tudásra, rendszerezze és közvetítse azokat az ismereteket, melyeknek birtokában a tanuló számára lehetségessé válik a művészeti szakközépiskolára való felkészülés.

**2. A kerámia műhelymunka feladata,** hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg
- a kerámiaművészet sajátos nyelvével, kifejező eszközeivel, formakincsével, megnyilvánulási formával,
- a tárgyformálás anyagaival, eszközeivel,
- egyes technológiai eljárások kivitelezésével és azok alkalmazási területével,
- kerámiatárgyak készítésének folyamatával a tervtől a kész munkáig,
a kerámiakészítés környezet-, tűz- és balesetvédelmi szabályaival.

**3. Követelmények**

*A tanuló az alapfok végén ismerje*
- a kerámiakészítés alapjait, a felhasznált anyagok tulajdonságait, a készítés technológiáját,
- a forma és díszítmény összhangjára vonatkozó esztétikai követelményeket,
- a kerámiatörténet fontosabb állomásait,
- a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat.

*A tanuló legyen képes*
- a tárgyalkotás folyamatában a forma és díszítmény összhangját megteremteni,
- elképzeléseit rajzban rögzíteni, ezeket igényesen megoldani,
- a helyes munkamenetet betartani,
- tapasztalatait, ismereteit - életkori szintjének megfelelő önállósággal - a tárgykészítés folyamatába beépíteni,
- műalkotások értő befogadására,
- felismerni környezetében a pozitív esztétikai minőséget,
- a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására.

4. Tananyag:
**Alapfok 3. évfolyam**
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

*ELMÉLET*

**Technológia**
*Technológiai ismeretek*
Az agyag legfontosabb tulajdonságai, kezelése, képlékenysége, alakítási lehetőségei
Kerámiatárgy készítésének fázisai, formaadás, engobozás. mázazás munkarendje
Formák összeragasztásának hibaforrásai
Az edényvastagság határai
Az engobfelhordás lehetőségei, hibaforrásai
A gipszöntés folyamata
Baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek

**Szaktörténet**
*Szaktörténeti ismeretek*
Mezopotámia és Egyiptom fazekassága
Európa kőkori fazekassága, figurális kerámiája

GYAKORLAT

Az agyag kevés szerszámot igénylő formálása, díszítése földfestékkel

FELADATOK

**Szabadon formálható kerámia**
Apró agyagplasztikák - ember és állatfigurák - készítése, földfestékkel való díszítése

**Felületalakítás**
Masszagyúrás, lapnyújtás, méretrevágás
Kör és szögletes síkfelület tagolása engobbal!

**Alapfok 4. évfolyam**
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

*ELMÉLET*

**Technológia**
*Technológiai ismeretek*
Relief és negatívja
Színes agyagok és masszaszínezés
Agyag képlékenysége és megmunkálása
Kézikorongon történő felrakás és korongozás kapcsolata
Korongozási alapismeretek
Baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek

**Szaktörténet**
*Szaktörténeti ismeretek*
A görög és római kerámia
Középkori edénytípusok, kályhák, kályhacsempék
Reneszánsz kerámia

GYAKORLAT

Reliefkészítés, szabadformálású és felrakott edények készítése
A korongozás alapfogásai

FELADATOK

**Pozitív, negatív, relief**
Gipszlap öntése, agyagba, gipszbe való karcolás, felületképzés
Negatív ellenpár készítése

**Edénykészítés I.**
Különféle marokedény készítése, azok díszítése nyomhagyással

**Edénykészítés II.**
Formára vagy formába rakott intarziaedény

**Edénykészítés III.**
Kézikorongon történő edényfelrakás

**Korongozás**
Ismerkedés a korongozással, alapfogások elsajátítása Nyomhagyásos és plasztikus díszítés

Minimumkövetelmény:

A tanulónak legyen alapvető technológiai és szaktörténeti ismerete. Birtokolja alapszinten az elsajátított tárgykészítési technikákat. Legyen képes egyszerű edényeket felrakással elkészíteni és díszíteni.

**Alapfok 5. évfolyam**
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

*ELMÉLET*

Technológia
*Technológiai ismeretek*
Szögletes formák összeépítése, vetemedés, zsugorodás
Fedőkialakítási variációk
Máztípusok (átlátszó-, fedő-, ón-, ólommázak)
Különféle kemencetípusok
Baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek

**Szaktörténet**
*Szaktörténeti ismeretek*
A habán kerámia
A török kerámia hatása
A magyar népi fazekasság edénytípusai

GYAKORLAT

Fedeles szögletes edény készítése és díszítése
Egyszerű korongozott formák, azok díszítése

FELADATOK

**Felületalakítás I.**
Nyomhagyásos gyakorlatok síkfelületen

**Felületalakítás II.**
Síkfelület tagolása engobbal (csíkozás, fröcskölés, ecsettel való festés, írókázás...)

**Felületalakítás III.**
Síkfelület kialakítása színes masszák segítségével

**Edénykészítés**
Síklapokból készített egyszerű fedeles tárgy készítése, díszítése a ritmusgyakorlatok alkalmazásával

**Korongozás**
Egyszerű alapformák, azok díszítése a ritmusgyakorlatok alkalmazásával

Minimumkövetelmény:

A tanulónak legyen alapvető technológiai és szaktörténeti ismerete. Tudjon a megismert tárgyalakítási eljárás birtokában ép tárgyat létrehozni. Legyen képes egyszerű korongozott tárgyakat készíteni és engobozással díszíteni.

**Alapfok 6. évfolyam**
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

*ELMÉLET*

**Technológia**
*Technológiai ismeretek*
Az ipari sorozatgyártás technológiái
Alacsony- és magastűzű masszák és azok mázazása, égetése
Oxidáló és redukáló égetés, kemencék
Baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek

**Szaktörténet**
*Szaktörténeti ismeretek*
A magyar népi kerámia tájegységei, központjai
Nagy kőedénygyárak és porcelángyárak
Kortárs kerámia

GYAKORLAT

Korongozott füles edény és annak díszítése
Korongozott fedeles edény és annak díszítése

FELADATOK

**Anyaggyűjtés**
Edényformák rajzolása, díszítmények másolása, elemzése

**Korongozás I.**
Egyszerű hengeres formák fölhúzása, a felület tagolása engobbal

**Korongozás II.**
Egyszerű edényformák korongozása különféle peremmegoldással
Fenékszög esztergálása
Fedő kialakítása

**Fülezés**
Fülhúzás, felragasztás

**Mázas edénykészítés**
Mázazási, kemencerakási gyakorlatok Az égetés figyelemmel kísérése

Minimumkövetelmény:

A tanuló legyen képes hengeres formát korongozni és fülezni. Tudjon megfelelő falvastagságú mázas edényt készíteni. Birtokolja alapszinten az elsajátított tárgykészítési technikákat.