|
Iskola névadójáról
Iskolánk névadójának életrajzáról többet megtudhatunk Keveházi László lelkész úr írásából.
Hosszú lelkészsorunk kiemelkedő alakja, a magyar irodalom kiváló művelője, és magyar hazánk szabadságáért szenvedést is vállaló harcos volt. Két Ács Mihályról tudunk, az édesapáról és fiáról. Most az idős Ács Mihályról, az édesapáról szólunk néhány szót.
Korában hazánk és evangélikus egyházunk egyaránt elnyomott volt. Életében volt evangélikus egyházunk "gyászévtizede" is, de megélte a Rákóczi szabadságharcot is még.
A Pallas Nagy Lexikonja még 1631-re teszi születését, egy későbbi kutató 1646-ra. Ez utóbbi a valószínűbb. Csepregen született, s itthoni tanulmányai befejeztével Wittenbergbe és Tübingenbe ment (1666), hogy mélyítse tudását. A kiemelkedő tudású fiatalt, aki 3 év múlva tért haza, Győrbe hívták rektornak az ottani iskolába. De nemcsak tudásáért, hanem ebben az időben Győr volt a hazai "pietizmus" kisugárzó központja, s ő is ehhez a mély kegyességi irányzathoz tartozott, amely egyházunk életének megelevenítésén munkálkodott.
Farádi, kőszegi, devecseri, nagysimonyi lelkész volt, de talán a legtöbb időt a nemescsói gyülekezetben töltötte lelkészi szolgálatában. Itt kétszer is szolgált. Többször is elüldözték, menekülnie kellett. A Rákóczi szabadságharcban tábori papi szolgálatot is vállalt. Élete végén visszatért Nemnescsóra, és itt is hunyt el 1707 decemberében hunyt el, 61 éves korában.
Munkái közül két könyvét emeljük csak ki. Az egyik a "Boldog halál szekere" (1702), azoknak írta, akik üdvösségre vágyva szerettek volna a nagy útra indulni. Egy másik könyv az "Arany láncz" (1696), amely egy imádságos könyv, nemzedékek éltek vele
Mégis legkiemelkedőbb műve a "Zengedező Mennyi Kar" nagy énekeskönyv kiadása volt. Első kiadása 1696-ban jelent meg, hosszú lenne a kiadásokat felsorolni, már fia adta ki az "Új Zengedező Mennyei Kart" (1743). Énekei vagy németből való fordítások voltak, vagy magyar szerzőktől jelentek meg. 104 ének volt az első kiadásban, az utolsóban már 633. Énekeit szinte évszázadig használták, sőt, mikor újat akartak bevezetni, az egyház népe ragaszkodott Ács Mihály énekeskönyvéhez.
Ács Mihályra tehát nemcsak mint lelkészre emlékezünk, vagy íróra, hanem mint nagy egy nagy énekeskönyv szerkesztőjére, méltán adták tehát a régió evangélikus Zeneiskolájának az Ács Mihály nevet. Jó lenne, ha az iskola mai tanulói is a "zengedező karhoz" tartoznának a földön és egykor a mennyben is.
Egy esti imádságot énekben "summázott", amely éppen erről szól:
Elmúlt a napnak világa
Béjött az éjnek homálya,
Jézus az én szívem világa!
Múljék el lelkem homálya,
Háromságban egy istenség,
Kit imád a keresztyénség,
Az angyalid őrizzenek,
Dicsőségre bévegyenek,
Áldj meg engem életemben,
S holtom után vígy mennyekben
|
